1x4            Fulladás


*A történet*


Manitoc tó , Wisconsin. Egy csonka család. Az édesapa neveli két gyermekét. Egy lány és egy fiút. Egy nagy házban élnek. A kertjük egy tóra nyílik ahol imádnak fürdeni  , úszni. A lány minden reggele mint most így úgy telik  , hogy úszik egyet a tóba. Az apja nem aggódik érte mert nagyon jól tud úszni. Bele ugrik a vízbe a mólóról. Egy szuszra úszik már métert.
Amikor fel jön a víz felszínére körül néz , majd megint lebukik és több úszik és csinál egy bukfencet. Megint fel jött a víz tetejére de egyszer csak valami le rántja a vízbe. A lány többé nem jött fel.



A nagy utazás közepette meg álltunk egy bárba. Ott megreggeliztünk és furcsa dolgok után kerestünk. Dean épp egy újságot olvasott amibe talált is valami érdekeset.
-Na szóval , ezt nézzétek a Manitoc tó , Wisconsinban. A múlt héten Soni Carton be ment úszni egyet a tóba és többé semmi nyoma. A rendőrség az egész medret át kutatta de semmi. Ő már idén a 3-dik aki idén bele fulladt a tóba és a többieket sem találták meg. Két napja volt a temetés.
-Temetés?-kérdezte meg lepetten Tina.
-Ja , elég gázos , üres koporsó , hogy valahogy letudják zárni a dolgot.
-Lezárni? Ugyan mit? Egy ember nem tűnhet csak úgy el. Legfeljebb mások hagynak fel a kereséssel.-mondta Sam.
-Akarsz valamit mondani?-kérdezte Dean.
-A nyom amin apát követjük egyre haloványabb , minden nap.
-Na és mit tegyünk?
-Nem tudom. Valamit. Akármit.
-Tudod öcsi. Elegem van már ebből. Az utóbbi  két éve csak mi voltunk vele közbe minden egyes nap te egyetemre meg bulikra jártál.
-Megtaláljuk apát de addig is minden gonosz szerzettel végeznünk kell. Amennyivel csak találkozunk.-mondtam.
-Jó. Jöhet a Manitoc tó. -mondta Sam.
Nem is haboztunk tovább , be szálltunk a fekete impalába és elindultunk. Pár óra múlva meg is találtuk a házat ahol Soni élt. Be kopogtunk majd a lány öccse nyitott nekünk ajtót.
-Will Carton?-kérdezte Tina.
-Igen.
-Ügynökök vagyunk. A Szövetségi Vadvédelmi Felügyeletségtől. A nővéreddel kapcsolatba vagyunk itt.
Mondta Tina erre Will rögtön be engedett minket a házba és ki vezetett az apjához aki a tavat kémlelve ült egy padon.
-Nagyából 100 méterre úszott be. Aztán meg lerántotta valami.-mondta Will.
-Biztos , hogy nem csak meg fulladt? -kérdezte Sam.
-Nem. Egészen jó úszó volt. Itt nőttünk fel a tónál. Úgy ubickolt benne , mint otthon a kádba.
-Nem volt semmi fröcskölés vagy valami gyanús?-kérdezte Sam.
-Nem volt semmi. Ezt mondom öreg.
-És nem láttál valami sötét árnyat a víz közelébe?-kérdezte Tina.
-A parton se volt semmi különös nyom?-kérdeztem.
-Nem semmi. Miért szerintetek mi volt az?
-Amint tudjuk azonnal el mondjuk.
-És az apátok? Beszélhetünk vele?-kérdezte Sam.
-Figyelj. Ha nem annyira muszáj nem látta a dolgot de nagyon meg viselte.
-Persze , meg értjük.
Mondta Tina majd el mentünk a rendőr kapitányságra.
-Jó napot! A vadvédelmi hatóságtól jöttünk. A múlt héten történt egy vízbe fulladás. -mondtam.
-Miért érdekli a Vadvédelmi hatóságot egy vízbe fulladás.
-Biztosan baleset volt? Will Carton azt mondta , hogy valami meg ragadta és lerántotta.
-Pontosan mi is? Itt nincs semmi ragadozó a tóban. Semmi olyan állat nem él itt ami letudna rántani valakit a víz alá , ha csak nem a Looknesi szörny. Will Cartont nagyon meg viselte így bármit be képelhet magának. Nos mi az egész tót át vizsgáltuk mmég hang radarral is de nem találtunk semmit.
-Biztos? Ha jól tudom idén ez már a 3-dik el tűnés volt.
-Mind itteni lakos. Nekem kéne vigyáznom rájuk.
-Tudom.
-Akár , hogy is. Ez az egész már nem lesz sokáig gond
-Miért?
-A gát.
-Repedezik?
-Kezd szét esni. Nem kapunk szövetségi el forrást a rendben tartására. Inkább nyitnak egy lefojot. Fél éven belül nem sok marad a tóból. Akkor pedig a városból sem. De a vadvédelmi seknél nyílván tudják ezt.
-Hát , hogy ne.
Majd be jött egy nő az irodában.
-Elnézést uraim később is vissza jöhetek.-mondta.
-Semmi baj. Ő itt a lányom.
-Nagyon örvendünk. Én Dean vagyok ők Tina , Joy , és Sam.
-Andrea.
-A vadvédelmisektől jöttek. A tó miatt.
Egy kis fiú bújt elő a lány mögül.
-Szeva kis öreg. Hogy hívnak? -köszöntem neki ,  de elment. A lány pedig utána.
-Lukasnak hívják. Nagyon sok meg rázkódtatás érte. Nos hát ha tudok még valamiben segíteni akkor nyugodtan keressenek.
Majd ki mentünk Andreahoz.
-Nem tudsz egy olcsó hotelt itt a közelbe?-kérdezte Dean.
-Ott a tópart hotel innen két saroknyira van.
-Nem mutatná meg esetleg?
-Mutassam meg maguknak?
-Csak ha nem baj.
Andrea el indult előre mi pedig mentünk utána.
-Nagyon aranyos kölyök.-mondtam.
-Kösz.
-Hát ez volna az.
-Köszi.
Majd Andrea vissza sietett a rendőrégre.
-Aranyos kölyök? Te nem szereted a gyerekeket.-mondta nekem Dean.
-De , hogy nem.
-Sorolj fel 3-mat akit ismersz.
De ekkor el hallgattam. Be mentünk a hotelba és kibéreltünk egy szobát. Tina be kapcsolta a laptopját és rá keresett a Manotic tóra.
-Tehát ebben az évben már 3-man tűntek el. -kezdte Tina.
-És a korábbi években?
-Összesen 6-an az elmúlt 35 évben azoknak a holtestét se találták meg. Ha tényleg van ott valami akkor mostanában rá kapcsolt.
-És szerintetek mi az valami tavi szörny?-kérdeztem.
-Szerintem ez az egész duma a tavi szörnyekről annyira gáz.-mondta Tina.
-Miért?-kérdezte Dean.
-A Loknesi tavaknál legalább több 100 szemtanú van. De itt alig ha akadna valaki. Bármi is az nincs élő ember aki tud róla.
-Várj csak. Christopher Baar. Valahonnan hallottam ezt a nevet.-mondta Dean.
-Christopher Baar májusban veszett oda. Ez a Christopher Baar Andrea férje volt aki Lukas apja. Be vitte fiát úszni. Lukas a mólóról nézte mikor az apja meg fulladt. Két órába telt amíg ki mentették a srácot. Talán még is akad akkor egy szemtanú.-mondta Tina.
-Akkor nem csoda , hogy olyan zakkant. -mondtam.
-Az egyik szülőnk halálát végig nézni nem olyan piskóta.-mondta Dean.
-Mennyünk a parkba. Biztos oda mentek.-mondta Sam.
Nem is vártunk sokáig már el is indultunk a parkba. Ott meg is találtuk őket. Andrea egy padon ült és nézte ahogy Lucas rajzol.
-Csatlakozhatunk?-kérdezte Tina.
-A fiamat hoztam ide. -mondta Andrea.
-Nem bánja ha oda megyek?-kérdeztem.
Majd el kezdtem a kis srác felé menni. Lucas körül voltak kis katonák.
-Na , hogy megy Lucas? A bátyám is imádta ezeket kis korába.-mondtam neki majd meg fogtam az egyik kis katonát. Lucas nem válaszolt , és nem mondott semmit.
-A zsírkrétát jobban szereted? Nagy művész lehet belőled. Ezek nagyon jók. Nem bánod ha én is rajzolok veled? Talán értek hozzá egy kicsit.
El kezdtem rajzolni.
-Szerintem hallod amit mondok , csak nem akarsz beszélni. Nem tudom pontosan , hogy mi történt a papáddal. De azt tudom , hogy valami nagyon rossz. Én tudom mit érzel. Talán azt hiszed , hogy senki nem figyel oda rád  ,  vagy nem is hisz neked.
De hidd el Lucas , hogy én igen. Nem muszáj beszélned ha nem akarsz. Rajzolhatsz is. Rajzold le , hogy mit láttál akkor a tónál. Hogy mi történt a papáddal.
De Lucas nem mondott semmit.
-Oké. Semmi gond. Ez a tiéd. -mondtam neki közben pedig meg mutattam neki a rajzom.- Ők itt a családom. A papám ő meg..... a mamám , és a lökött bátyám  , és ez vagyok én. Okés tudom béna egy rajz. Később dumálunk.
Mondtam majd vissza mentem a többiekhez.
-Lucas az apja halála óta meg se szólal még hozzám se.
-Hallottunk róla. Rész vétünk.-mondta Dean.
-Mit mondanak az orvosok?-kérdezte Tina.
-Legfeljebb annyit , hogy posztraumás stressz.
-Nehéz lehet ez mind ketőtöknek.
-Ezért is költöztünk apámhoz. Nagyon sokat segít. Csak hát. ha végig gondolom , hogy min ment keresztül Lucas.
-A gyerekek erősek , nem is tudod mennyi mindent kibírnak.-mondta Dean.
-Igen de. Olyan aktív gyerek volt. Nem lehetett le állítani beszélt , rohangált. Most meg csak ül , rajzolgat , a katonáival játszik.
Közbe Lucas oda jött hozzánk.
-Szia kicsim. -mondta neki Andrea.
Majd Lucas oda nyújtott nekem egy rajzot.
-Köszönöm. Ez nagyon szép Lucas.-mondtam neki.
A rajzon egy ház volt. De Lucas már vissza is ment a többi rajzához. El köszöntünk Andreától majd vissza mentünk a hotelhez. Mivel ma már nem tudtunk semmit sem csinálni. Ezért meg vártuk a másnapot. Sam reggel el ment körbe autózni a környéket.
Amikor vissza jött rögtön mesélni kezdett.
-Hát azt hiszem a loknesi szörnyet kizárhatjuk.
-hogy - hogy?-kérdezte Tina.
-Most jöttem el Carsonék háza mellett és egy mentő állt ott. Will Carton meg halt.
-Meg fulladt?-kérdeztem vissza.
-Aha. A mosogatóba.
-Mi a fene? Ez nem tavi élőlény itt mással van dolgunk. -mondta Dean.
-Igen. De mi lehet az?
-Vízi kísértet? Valamilyen démon? De a vizet azt uralja. -mondtam.
-Az egy azon forrásból eredő vizeket.-mondta Tina.
-A tó.-mondta Dean.
-Igen. Meg magyarázza miért szaporodnak a hullák. A tavat le csapolják bármi is legyen az csak pár hónap és annyi. Bármi is az , bármit is akar sietnie kell.
-De ha a csöveken is fel jön bárkit el kaphat. Szinte bárhol. Hamarosan újabb fulladás történik.
-És még egy dolgot tudunk biztosan, hogy ennek van valami köze Bill Cartonhoz.
-Aha , mind két gyerekét meg ölte.-mondtam.
-Kicsit körbe szaglásztam. Tudjátok Lucas apja Chris , BIll Carton kereszt fia volt. -mondta Tina.
-Látogassunk el Carton úrhoz.-mondta Dean.
Be pattantunk a kocsiba és 20 perc alatt már ott is voltunk. Bill Carton megint ott ült a mólónál és a tavat nézte.
-Mr.Carton. Szeretnénk fel tenni néhány kérdést.-mondta Tina.
-Mi a...-mondta volna Dean de Bill közbe vágott.
-Nem érdekel honnan jöttek. Ma épp elegen faggattak.
-A fia azt mondta látott valamit a tóban. Na és ön? Nem látott semmi különöset? Mr.Carton Soni bele fulladt és Will is meg halt. Kell lennie valami kapcsolatnak önhöz és a családjához.-mondta Sam.
-A gyerekeim meg haltak. Ez rosszabb a halálnál is. Menjenek el. Kérem.
Nem is faggattuk tovább vissza mentünk a kocsihoz.
-Mit gondoltok?-kérdezte Sam.
-Hogy ez a szegény öreg ördög meg járta a poklot. És , hogy tőle nem igen tudunk meg semmi. Tehát akkor.-folytatta tovább Dean de aztán hozzám fordult.
-Mi az?-kérdezte.
-Talán nem csak Carson tud valamit.-mondta majd elő vettem azt a rajzot amit Lucas rajzolt.
Az a ház amit Lucas rajzolt az pont Carsonéék háza volt.
Rögtön be szálltunk a kocsiba és el mentünk Lucasékhoz. Andrea szerint ez nem a legjobb ötlet lenne.
-Csak pár perc lenne az egész komolyan-mondtam.
-Ugy sem mond semmit. Mi értelme ennek?
-Andrea. Szerintünk másokat is baj érhet. Nagyon különös dolgok zajlanak itt.-mondta Tina.
-A férjem és a többi áldozat vízbe fulltak. Ennyi.
-Ha valóban ezt hiszed el megyünk. De ha a legkisebb esélye is van annak , hogy valami más is lappang itt had beszéljek Lucasssal.-mondtam.
Andrea nehezen de bele ment. Fel kísért minket Lucas szobájához , aki megint csak rajzolt.
 -Szia Lucas. Emlékszel rám? -meg néztem pár rajzát azokon piros bicikli volt.
-Tudod én. Meg akartam köszönni ezt a rajzot. Az a nagy helyzet , hogy a segítségedet kérném. -elő vettem a rajzot és le tettem elé.
-Honnan tudtad ezt le rajzolni? Tudtad , hogy valami rossz történik majd? ha akarod csak ints igen vagy nemet. Félsz? Semmi baj. Megértem. Még fiatalabb is voltam mint te , egy nagyon rossz dolog történt a mamámmal amit én is láttam. Én is nagyon féltem. Azt akarta a mamám , hogy legyek nagyon bátor. Hidd el a te mamád is ugyan ezt akarja tőled.
Majd Lucas fel nézett és adott még egy rajzot. Azon egy fehér templom állt , mellette egy sárga házzal és egy piros bicikli volt neki támasztva. A bicikli mellet pedig egy kis fiú állt akinek kék sapka volt a fején.
-Köszönöm Lucas.
El köszöntünk Andreatól majd el mentünk meg keresni azt a helyet amit Lucas le rajzolt nekünk. 45 percnyi autó út után meg is találtuk. Be mentünk a sárga házba. Egy öreg néni nyitotta ki nekünk az ajtót.
-Elnézést asszonyom nem lakik itt véletlenül egy kis fiú is? Kék baseball sapkát hord és piros biciklije vagy. -mondta Tina.
-Nem hölgyem. Már nagyon sok ideje nem. 35 éve már annak , hogy Peter meg hallt. Sem a rendőrség , sem én nem tudtuk meg soha mi történt. Egyszerűen csak eltűnt. A fiamat elveszíteni tudják ez .. ez rosszabb a halálnál is.
-Innen tűnt el a fiú? Ebből a házból?-kérdezte Dean.
-Az úgy volt , hogy egyenesen haza jön. Biciklivel iskola után. De sosem ért haza. -mondta a néni.
Dean közbe talált egy képet Peterről és egy barátja állt mellette. Dean meg nézte a hátulját amin az állt : Peter Holin és Bill Carten 1972.
Gyorsa siettünk a kocsihoz majd vissza mentünk a városba.
-Tehát akkor Peter Holin eltűnéséhez is köze van Bill Cartenhez. -mondta Tina.
-Jaja , a jó öreg Billi rejteget valamit. -mondta Dean.
-Azokon csattan az ostor akiket szeretett.-mondtam.
-És ha Bill tett valamit Peter ellen?-kérdezte Dean.
-Szerinted Bill ölte meg?-kérdezte Sam.
-Akkor Peter szelleme bosszú vágyú.-mondta Tina.
Nem sokkal később oda értünk Bill házához. Kerestük bent és kint az uvaron is egy szóval  mindenhol de nem találtuk sehol. Majd egyszer csak meg pillantottuk. Egy lassú , kis motorcsónakban ült és ment befele a tóba. Elkezdtünk futni a mólóra közbe kiabáltunk neki.
-Mr. Carton!!!! Jöjjön vissza!
De ő csak vissza nézett ránk , majd egyszer csak valami nagyon nagy erő fel borította a motorcsónakját majd egy nagyot csobbant a vízbe és el is nyelte a víz.  Kihívtuk a seriffet ,  utána el mentünk vissza a rendőr kapitányságra vele. Lucas és Andrea ott ültek bent. Lucas nagyon nyugtalan volt mint ha tudta volna , hogy Bill Carton meghalt.
-Srácok.-mondta Andrea.
-Hát ti már tegezőtök is? Egyébként mit kerestek itt?-kérdezte a seriff.
-Csak ebédet hoztam.
-Ne haragudj édesem igazán nincs most időm.
-Hallottam mi történt Bill Cartonnal. Tényleg igaz? Van valami a tóban?
-Egyenlőre nem tudjuk mi az igazság. De jó volna ha Lucas és te haza mennétek.
Amint ezt Lucas meg hallotta el kezdett hozzám futni és húzogatni kezdte a kezemet.
Nagyon meg rémült.
-Lucas , kis öreg mi a baj? Semmi baj. Semmi baj.-próbáltam nyugtatgatni.
Majd meg nyugodott egy kicsit és sírni kezdett. Andrea ekkor ki vitte de Lucas végig nagyon rémülten nézett rám.
-Szóval maguk látták , hogy valami rá támadt Bill csónakjára. És Bill. Aki egyépként nagyon jó úszó bele fullad a tóba , majd nyomtalanul el tűnik.
-igen.
-És ezt higgyük is el? Az amit le mondtak lehetetlen. És maguk egyébként nem vadvédelmi felügyelők. Utána néztem és azt mondták sosem hallottak magukról.
-Na igen. De meg tudjuk magyarázni és..mondta volna Dean.
-Elég!-vágott közbe a seriff.-kérem az egyedüli okok miatt nem ülnek még rács mögött , hogy Bill szomszédjai látták ki csónakázni őt mielőtt maguk oda értek. Szóval. Több lehetőségünk is van. Letartóztathatunk magukat vagy tanúként vissza tartom mind annyiuknak Bill halál ügyében. vagy pedig az egészet egy pocsék napnak tartjuk aminek a végén kocsiba pattannak ezt várost pedig csak a vissza pillantó tükörből nézik és a házam közelébe se jönnek többet.
-A harmadik opció kívánatosabb. -mondta Sam.
-Helyes válasz fiacskám.
Ki mentünk a kapitányságról be szálltunk a kocsiba , de amikor az utolsó kanyarba értünk , hogy el haggyuk a várost kicsit meg álltunk.
-Zööld.-mondta Sam.
-Mi?-kérdezte Dean.
-A lámpa. Zöld.
Dean még egy kicsit állt ott majd kifordult a kocsival.
-Az autó pálya a másik irányba van.-mondta Sam.
-Szerintem tudja.-mondta Tina.
-Dean ennek a munkának vége van.-mondta Sam.
-Én nem hinném.
-Ha Bill ölte meg Petert és Peter szelleme végül bosszút áll rajta akkor ennyi. Peter végre meg nyugodhat.
-És ha úgy lépünk le , hogy esetleg ki hagytunk valamit?  Vagy másnak is baja esik.
-Miért gondolod ezt.
-Mert Lucas nagyon rémült volt.-mondtam.
-Szóval erről van szó.
-Nem akar Dean és én se úgy el menni , hogy a srác nincs biztonságba.
-Ezt ki mondja? Ki bújt a bőrötökbe?
-Fogd már be.-mondta Dean.
Ekkor Tina át karolta a hátsó ülésről Deant. Vissza értünk Lucasék házához , épp be akartunk csöngetni amikor Lucas nagyon gyorsan és nagyon rémülten ki nyitotta az ajtót. Majd amikor fel tudta fogni  , hogy mi vagyunk el kezdett fel felé futni. Fel futott a lépcsőn mi pedig futottunk utána. A lépcsőről víz fojt le , ami a fürdő szobából jön. Dean be rúgta az ajtót. A kád teljesen el volt árasztva. Tinával oda rohantunk majd nagyon nehezen sikerült kiemelnünk Andreát a víz fogságából. De folyton csak vissza rántotta. Majd a végén sikerült kiemelnünk a kádból. Addig Dean karolta át és vigyázott Lucasra. Sam és Dean le mentek beszélni Andreával , addig mi Tinával próbáltunk keresni valamit ami lehet , hogy végre nyomhoz vezet. Tina talált is valamit.
Egy fotóalbumot amire az volt rá írva : Jake 12 éves kori képei.
-Gyere.-mondta Tina majd le mentünk a többiekhez.
Tina kinyitotta az albumot ahol több gyerek is cserkész ruhába volt és Andrea elé tette.
-Fel ismered a gyerekeket ezen a képen,-kérdezte Tina.
-Hát. Nem. Vagyis az ott az apám. -majd rá mutatott egy kis fiúra.
-Tehát Chris Baar vízbe fulladásának nem Billhez volt köze hanem a seriffnek.-mondta Tina.
-Billhez ÉS a seriffhez. Mindkettőjüknek köze volt Peterhez.-mondtam.
-Mi van Chrissel? És apa. Miről beszéltek egyáltalán?
Majd ekkor meg láttam , hogy Lucas le jött és nagyon nézett valamit.
-Lucas. Lucas mi az ?-kérdeztem tőle.
Majd egyszerűen ki sétált az ajtón. Ő csak ment mi pedig mentünk utána. Lucas nem ment olyan messze. De megállt és lefele nézett. Ebből már tudtuk , hogy mit akar.
-Andrea mennyetek vissza Lucassal a házba. -mondtam majd ők vissza mentek a házba mi pedig el kezdtük fel ásni azt a részt ahova Lucas nézett. Sokat nem kellett ásnunk , mert az ások meg akadtak valamibe. El kezdtük ki kaparna , hogy mi az. Egy erős mozdulattal kiemeltük a földből a piros biciklit. Majd egy hang meg szólalt a hátunk mögött.
-Kik vagytok ti?-kérdezte.
Meg fordultunk és a seriff állt mögöttünk.
-Tegye le a pisztolyt Jake.-mondta Sam.
-Honnan tudtátok , hogy itt van?
-Mi történt? Együtt ölték meg Peter Billel? A tóba fojtották és ide ásták a biciklijét?-kérdezte Dean.
-Nem rejtheti el az igazságot Jake. Semmi nem marad temetetlenül.-mondta Tina.
-Nem tudom mi a nyavajáról beszélsz.
-35 évvel ezelőtt együtt ölték meg Petert Billel hát erről beszél.-mondtam.
Ekkor Andrea kifutott.
-És a szelleme emiatt most rohadtul dühös.
-És Andreára vadászik utána Lucassal végez aki csak fontos  magának. Vízbe fojtja és eltűnteti a testüket a jó ég tudja hová , hogy magának is úgy fájjon ahogy Peter anyjának. És végül legvégül magát kapja el. Higyje el addig nem nyugszik.-mondta Tina.
-Ó igen és honnan gondolod ezt?
-Onnan , hogy pontosan ezt tette Bill Cartonnal is.
-Ha hallanátok magatokat. Nektek el ment az eszetek.
-Egyáltalán nem érdekel mit hisz rólunk.   De ha le akarjuk győzni a szellemet akkor  meg találnunk a maradványokat. Sóval behinteni , és porrá hamvasztani. Remélem legalább el temette Petert és nem hagyta ott a tóban.-mondta Dean.
-Apa igaz amit mondtak?-kérdezte Andrea.
-Ne hallgass rájuk. Veszedelmes hazudók.
-Engem is meg akart folytani valami. Chris is a tóba fulladt. Nézz rám apa. Mond a szemembe , hogy nem öltél meg senkit.
Erre Jake nem mondott semmit.-Istenem.
-Kint voltunk a tavon Billivel. Peter volt a legkisebb köztünk mindig csúfoltuk. De ez alkalommal durvára fordult a dolog. Le nyomtuk a fejét a víz alá. Nem akartuk megölni.  De túl sokáig tartottuk úgy és meg fulladt. Le engedtük a testét és a mélybe süllyedt. Ó Andrea. Hiszen csak gyerekek voltunk. Nagyon megrémültünk , szörnyű dolgot tettünk de Andrea az  , hogy közöm volna a mostani halál esetekhez és Chrishez. Még , hogy valami kísértet ebben nincs semmi értelem.
-Na jó hallgasson ide. Mindenki figyeljen. Olyan messzire kell menni ettől a tótól amennyire csak lehet. Azonnal.
De egyszer csak meg láttuk Lucast a víz mellett. El kezdtünk a móló felé fordulni  , de Lucast egyszer csak le rántotta valami a víz aljára. Utána ugrottunk. Majd el kezdtük keresni a víz alatt. Sehol nem találtuk. De eközben Jake be úszott a vízbe és könyörgött , hogy haggya békén Lucast. Majd Jake örökre eltűnt a víz alatt. Dean meg találta Lucast a víz alatt és kivittük a partra. Most már újra mindenki biztonságba lesz. Másnap készültük el hagyni a várost. Le mentünk a kocsihoz és be pakoltunk.
Andrea és Lucas oda jöttek hozzánk.
-Jó  , hogy még itt vagytok. Mi csak készítettünk nektek ultra valót. Lucas minden féle képpen maga akarta meg csinálni a szendvicseket.
-Oda adhatom most?-kérdezte Lucas. Most hallottuk először a hangját.
-Hát persze.
-Gyere Lucas tegyük be a kocsiba.-mondtam neki.
Be tettem a tálat a hátsó ülésre.
-Figyelj csak. Egyet sose felejts el amit most mondok. És ismételd el utánam. A Barcelone a király.
-A Barcelona a király!
-Na szóval ha tényleg beszélsz akkor az fontos lehet. Úgy , hogy ismételd meg kérlek még egyszer.
-A Barcelona a király!
-Úgy bizony adj egy ötöst.
-Aztán vigyázz a mamádra jó! Helyes!
Be szálltunk a kocsiba de Dean még egy csókot nyomott Tina szájára. De ezúttal most már hagytam nekik.
El köszöntünk Lucastól és Andreától majd útnak indultunk.




Folytatjuk...