1x4 Fulladás
*A történet*
Manitoc tó , Wisconsin. Egy csonka család. Az édesapa neveli két gyermekét. Egy lány és egy fiút. Egy nagy házban élnek. A kertjük egy tóra nyílik ahol imádnak fürdeni , úszni. A lány minden reggele mint most így úgy telik , hogy úszik egyet a tóba. Az apja nem aggódik érte mert nagyon jól tud úszni. Bele ugrik a vízbe a mólóról. Egy szuszra úszik már métert.
Amikor fel jön a víz felszínére körül néz , majd megint lebukik és több úszik és csinál egy bukfencet. Megint fel jött a víz tetejére de egyszer csak valami le rántja a vízbe. A lány többé nem jött fel.
A nagy utazás közepette meg álltunk egy bárba. Ott megreggeliztünk és furcsa dolgok után kerestünk. Dean épp egy újságot olvasott amibe talált is valami érdekeset.
-Na szóval , ezt nézzétek a Manitoc tó , Wisconsinban. A múlt héten Soni Carton be ment úszni egyet a tóba és többé semmi nyoma. A rendőrség az egész medret át kutatta de semmi. Ő már idén a 3-dik aki idén bele fulladt a tóba és a többieket sem találták meg. Két napja volt a temetés.
-Temetés?-kérdezte meg lepetten Tina.
-Ja , elég gázos , üres koporsó , hogy valahogy letudják zárni a dolgot.
-Lezárni? Ugyan mit? Egy ember nem tűnhet csak úgy el. Legfeljebb mások hagynak fel a kereséssel.-mondta Sam.
-Akarsz valamit mondani?-kérdezte Dean.
-A nyom amin apát követjük egyre haloványabb , minden nap.
-Na és mit tegyünk?
-Nem tudom. Valamit. Akármit.
-Tudod öcsi. Elegem van már ebből. Az utóbbi két éve csak mi voltunk vele közbe minden egyes nap te egyetemre meg bulikra jártál.
-Megtaláljuk apát de addig is minden gonosz szerzettel végeznünk kell. Amennyivel csak találkozunk.-mondtam.
-Jó. Jöhet a Manitoc tó. -mondta Sam.
Nem is haboztunk tovább , be szálltunk a fekete impalába és elindultunk. Pár óra múlva meg is találtuk a házat ahol Soni élt. Be kopogtunk majd a lány öccse nyitott nekünk ajtót.
-Will Carton?-kérdezte Tina.
-Igen.
-Ügynökök vagyunk. A Szövetségi Vadvédelmi Felügyeletségtől. A nővéreddel kapcsolatba vagyunk itt.
Mondta Tina erre Will rögtön be engedett minket a házba és ki vezetett az apjához aki a tavat kémlelve ült egy padon.
-Nagyából 100 méterre úszott be. Aztán meg lerántotta valami.-mondta Will.
-Biztos , hogy nem csak meg fulladt? -kérdezte Sam.
-Nem. Egészen jó úszó volt. Itt nőttünk fel a tónál. Úgy ubickolt benne , mint otthon a kádba.
-Nem volt semmi fröcskölés vagy valami gyanús?-kérdezte Sam.
-Nem volt semmi. Ezt mondom öreg.
-És nem láttál valami sötét árnyat a víz közelébe?-kérdezte Tina.
-A parton se volt semmi különös nyom?-kérdeztem.
-Nem semmi. Miért szerintetek mi volt az?
-Amint tudjuk azonnal el mondjuk.
-És az apátok? Beszélhetünk vele?-kérdezte Sam.
-Figyelj. Ha nem annyira muszáj nem látta a dolgot de nagyon meg viselte.
-Persze , meg értjük.
Mondta Tina majd el mentünk a rendőr kapitányságra.
-Jó napot! A vadvédelmi hatóságtól jöttünk. A múlt héten történt egy vízbe fulladás. -mondtam.
-Miért érdekli a Vadvédelmi hatóságot egy vízbe fulladás.
-Biztosan baleset volt? Will Carton azt mondta , hogy valami meg ragadta és lerántotta.
-Pontosan mi is? Itt nincs semmi ragadozó a tóban. Semmi olyan állat nem él itt ami letudna rántani valakit a víz alá , ha csak nem a Looknesi szörny. Will Cartont nagyon meg viselte így bármit be képelhet magának. Nos mi az egész tót át vizsgáltuk mmég hang radarral is de nem találtunk semmit.
-Biztos? Ha jól tudom idén ez már a 3-dik el tűnés volt.
-Mind itteni lakos. Nekem kéne vigyáznom rájuk.
-Tudom.
-Akár , hogy is. Ez az egész már nem lesz sokáig gond
-Miért?
-A gát.
-Repedezik?
-Kezd szét esni. Nem kapunk szövetségi el forrást a rendben tartására. Inkább nyitnak egy lefojot. Fél éven belül nem sok marad a tóból. Akkor pedig a városból sem. De a vadvédelmi seknél nyílván tudják ezt.
-Hát , hogy ne.
Majd be jött egy nő az irodában.
-Elnézést uraim később is vissza jöhetek.-mondta.
-Semmi baj. Ő itt a lányom.
-Nagyon örvendünk. Én Dean vagyok ők Tina , Joy , és Sam.
-Andrea.
-A vadvédelmisektől jöttek. A tó miatt.
Egy kis fiú bújt elő a lány mögül.
-Szeva kis öreg. Hogy hívnak? -köszöntem neki , de elment. A lány pedig utána.
-Lukasnak hívják. Nagyon sok meg rázkódtatás érte. Nos hát ha tudok még valamiben segíteni akkor nyugodtan keressenek.
Majd ki mentünk Andreahoz.
-Nem tudsz egy olcsó hotelt itt a közelbe?-kérdezte Dean.
-Ott a tópart hotel innen két saroknyira van.
-Nem mutatná meg esetleg?
-Mutassam meg maguknak?
-Csak ha nem baj.
Andrea el indult előre mi pedig mentünk utána.
-Nagyon aranyos kölyök.-mondtam.
-Kösz.
-Hát ez volna az.
-Köszi.
Majd Andrea vissza sietett a rendőrégre.
-Aranyos kölyök? Te nem szereted a gyerekeket.-mondta nekem Dean.
-De , hogy nem.
-Sorolj fel 3-mat akit ismersz.
De ekkor el hallgattam. Be mentünk a hotelba és kibéreltünk egy szobát. Tina be kapcsolta a laptopját és rá keresett a Manotic tóra.
-Tehát ebben az évben már 3-man tűntek el. -kezdte Tina.
-És a korábbi években?
-Összesen 6-an az elmúlt 35 évben azoknak a holtestét se találták meg. Ha tényleg van ott valami akkor mostanában rá kapcsolt.
-És szerintetek mi az valami tavi szörny?-kérdeztem.
-Szerintem ez az egész duma a tavi szörnyekről annyira gáz.-mondta Tina.
-Miért?-kérdezte Dean.
-A Loknesi tavaknál legalább több 100 szemtanú van. De itt alig ha akadna valaki. Bármi is az nincs élő ember aki tud róla.
-Várj csak. Christopher Baar. Valahonnan hallottam ezt a nevet.-mondta Dean.
-Christopher Baar májusban veszett oda. Ez a Christopher Baar Andrea férje volt aki Lukas apja. Be vitte fiát úszni. Lukas a mólóról nézte mikor az apja meg fulladt. Két órába telt amíg ki mentették a srácot. Talán még is akad akkor egy szemtanú.-mondta Tina.
-Akkor nem csoda , hogy olyan zakkant. -mondtam.
-Az egyik szülőnk halálát végig nézni nem olyan piskóta.-mondta Dean.
-Mennyünk a parkba. Biztos oda mentek.-mondta Sam.
Nem is vártunk sokáig már el is indultunk a parkba. Ott meg is találtuk őket. Andrea egy padon ült és nézte ahogy Lucas rajzol.
-Csatlakozhatunk?-kérdezte Tina.
-A fiamat hoztam ide. -mondta Andrea.
-Nem bánja ha oda megyek?-kérdeztem.
Majd el kezdtem a kis srác felé menni. Lucas körül voltak kis katonák.
-Na , hogy megy Lucas? A bátyám is imádta ezeket kis korába.-mondtam neki majd meg fogtam az egyik kis katonát. Lucas nem válaszolt , és nem mondott semmit.
-A zsírkrétát jobban szereted? Nagy művész lehet belőled. Ezek nagyon jók. Nem bánod ha én is rajzolok veled? Talán értek hozzá egy kicsit.
El kezdtem rajzolni.
-Szerintem hallod amit mondok , csak nem akarsz beszélni. Nem tudom pontosan , hogy mi történt a papáddal. De azt tudom , hogy valami nagyon rossz. Én tudom mit érzel. Talán azt hiszed , hogy senki nem figyel oda rád , vagy nem is hisz neked.
De hidd el Lucas , hogy én igen. Nem muszáj beszélned ha nem akarsz. Rajzolhatsz is. Rajzold le , hogy mit láttál akkor a tónál. Hogy mi történt a papáddal.
De Lucas nem mondott semmit.
-Oké. Semmi gond. Ez a tiéd. -mondtam neki közben pedig meg mutattam neki a rajzom.- Ők itt a családom. A papám ő meg..... a mamám , és a lökött bátyám , és ez vagyok én. Okés tudom béna egy rajz. Később dumálunk.
Mondtam majd vissza mentem a többiekhez.
-Lucas az apja halála óta meg se szólal még hozzám se.
-Hallottunk róla. Rész vétünk.-mondta Dean.
-Mit mondanak az orvosok?-kérdezte Tina.
-Legfeljebb annyit , hogy posztraumás stressz.
-Nehéz lehet ez mind ketőtöknek.
-Ezért is költöztünk apámhoz. Nagyon sokat segít. Csak hát. ha végig gondolom , hogy min ment keresztül Lucas.
-A gyerekek erősek , nem is tudod mennyi mindent kibírnak.-mondta Dean.
-Igen de. Olyan aktív gyerek volt. Nem lehetett le állítani beszélt , rohangált. Most meg csak ül , rajzolgat , a katonáival játszik.
Közbe Lucas oda jött hozzánk.
-Szia kicsim. -mondta neki Andrea.
Majd Lucas oda nyújtott nekem egy rajzot.
-Köszönöm. Ez nagyon szép Lucas.-mondtam neki.
A rajzon egy ház volt. De Lucas már vissza is ment a többi rajzához. El köszöntünk Andreától majd vissza mentünk a hotelhez. Mivel ma már nem tudtunk semmit sem csinálni. Ezért meg vártuk a másnapot. Sam reggel el ment körbe autózni a környéket.
Amikor vissza jött rögtön mesélni kezdett.
-Hát azt hiszem a loknesi szörnyet kizárhatjuk.
-hogy - hogy?-kérdezte Tina.
-Most jöttem el Carsonék háza mellett és egy mentő állt ott. Will Carton meg halt.
-Meg fulladt?-kérdeztem vissza.
-Aha. A mosogatóba.
-Mi a fene? Ez nem tavi élőlény itt mással van dolgunk. -mondta Dean.
-Igen. De mi lehet az?
-Vízi kísértet? Valamilyen démon? De a vizet azt uralja. -mondtam.
-Az egy azon forrásból eredő vizeket.-mondta Tina.
-A tó.-mondta Dean.
-Igen. Meg magyarázza miért szaporodnak a hullák. A tavat le csapolják bármi is legyen az csak pár hónap és annyi. Bármi is az , bármit is akar sietnie kell.
-De ha a csöveken is fel jön bárkit el kaphat. Szinte bárhol. Hamarosan újabb fulladás történik.
-És még egy dolgot tudunk biztosan, hogy ennek van valami köze Bill Cartonhoz.
-Aha , mind két gyerekét meg ölte.-mondtam.
-Kicsit körbe szaglásztam. Tudjátok Lucas apja Chris , BIll Carton kereszt fia volt. -mondta Tina.
-Látogassunk el Carton úrhoz.-mondta Dean.
Be pattantunk a kocsiba és 20 perc alatt már ott is voltunk. Bill Carton megint ott ült a mólónál és a tavat nézte.
-Mr.Carton. Szeretnénk fel tenni néhány kérdést.-mondta Tina.
-Mi a...-mondta volna Dean de Bill közbe vágott.
-Nem érdekel honnan jöttek. Ma épp elegen faggattak.
-A fia azt mondta látott valamit a tóban. Na és ön? Nem látott semmi különöset? Mr.Carton Soni bele fulladt és Will is meg halt. Kell lennie valami kapcsolatnak önhöz és a családjához.-mondta Sam.
-A gyerekeim meg haltak. Ez rosszabb a halálnál is. Menjenek el. Kérem.
Nem is faggattuk tovább vissza mentünk a kocsihoz.
-Mit gondoltok?-kérdezte Sam.
-Hogy ez a szegény öreg ördög meg járta a poklot. És , hogy tőle nem igen tudunk meg semmi. Tehát akkor.-folytatta tovább Dean de aztán hozzám fordult.
-Mi az?-kérdezte.
-Talán nem csak Carson tud valamit.-mondta majd elő vettem azt a rajzot amit Lucas rajzolt.
Az a ház amit Lucas rajzolt az pont Carsonéék háza volt.
Rögtön be szálltunk a kocsiba és el mentünk Lucasékhoz. Andrea szerint ez nem a legjobb ötlet lenne.
-Csak pár perc lenne az egész komolyan-mondtam.
-Ugy sem mond semmit. Mi értelme ennek?
-Andrea. Szerintünk másokat is baj érhet. Nagyon különös dolgok zajlanak itt.-mondta Tina.
-A férjem és a többi áldozat vízbe fulltak. Ennyi.
-Ha valóban ezt hiszed el megyünk. De ha a legkisebb esélye is van annak , hogy valami más is lappang itt had beszéljek Lucasssal.-mondtam.
Andrea nehezen de bele ment. Fel kísért minket Lucas szobájához , aki megint csak rajzolt.
-Szia Lucas. Emlékszel rám? -meg néztem pár rajzát azokon piros bicikli volt.
-Tudod én. Meg akartam köszönni ezt a rajzot. Az a nagy helyzet , hogy a segítségedet kérném. -elő vettem a rajzot és le tettem elé.
-Honnan tudtad ezt le rajzolni? Tudtad , hogy valami rossz történik majd? ha akarod csak ints igen vagy nemet. Félsz? Semmi baj. Megértem. Még fiatalabb is voltam mint te , egy nagyon rossz dolog történt a mamámmal amit én is láttam. Én is nagyon féltem. Azt akarta a mamám , hogy legyek nagyon bátor. Hidd el a te mamád is ugyan ezt akarja tőled.
Majd Lucas fel nézett és adott még egy rajzot. Azon egy fehér templom állt , mellette egy sárga házzal és egy piros bicikli volt neki támasztva. A bicikli mellet pedig egy kis fiú állt akinek kék sapka volt a fején.
-Köszönöm Lucas.
El köszöntünk Andreatól majd el mentünk meg keresni azt a helyet amit Lucas le rajzolt nekünk. 45 percnyi autó út után meg is találtuk. Be mentünk a sárga házba. Egy öreg néni nyitotta ki nekünk az ajtót.
-Elnézést asszonyom nem lakik itt véletlenül egy kis fiú is? Kék baseball sapkát hord és piros biciklije vagy. -mondta Tina.
-Nem hölgyem. Már nagyon sok ideje nem. 35 éve már annak , hogy Peter meg hallt. Sem a rendőrség , sem én nem tudtuk meg soha mi történt. Egyszerűen csak eltűnt. A fiamat elveszíteni tudják ez .. ez rosszabb a halálnál is.
-Innen tűnt el a fiú? Ebből a házból?-kérdezte Dean.
-Az úgy volt , hogy egyenesen haza jön. Biciklivel iskola után. De sosem ért haza. -mondta a néni.
Dean közbe talált egy képet Peterről és egy barátja állt mellette. Dean meg nézte a hátulját amin az állt : Peter Holin és Bill Carten 1972.
Gyorsa siettünk a kocsihoz majd vissza mentünk a városba.
-Tehát akkor Peter Holin eltűnéséhez is köze van Bill Cartenhez. -mondta Tina.
-Jaja , a jó öreg Billi rejteget valamit. -mondta Dean.
-Azokon csattan az ostor akiket szeretett.-mondtam.
-És ha Bill tett valamit Peter ellen?-kérdezte Dean.
-Szerinted Bill ölte meg?-kérdezte Sam.
-Akkor Peter szelleme bosszú vágyú.-mondta Tina.
Nem sokkal később oda értünk Bill házához. Kerestük bent és kint az uvaron is egy szóval mindenhol de nem találtuk sehol. Majd egyszer csak meg pillantottuk. Egy lassú , kis motorcsónakban ült és ment befele a tóba. Elkezdtünk futni a mólóra közbe kiabáltunk neki.
-Mr. Carton!!!! Jöjjön vissza!
De ő csak vissza nézett ránk , majd egyszer csak valami nagyon nagy erő fel borította a motorcsónakját majd egy nagyot csobbant a vízbe és el is nyelte a víz. Kihívtuk a seriffet , utána el mentünk vissza a rendőr kapitányságra vele. Lucas és Andrea ott ültek bent. Lucas nagyon nyugtalan volt mint ha tudta volna , hogy Bill Carton meghalt.
-Srácok.-mondta Andrea.
-Hát ti már tegezőtök is? Egyébként mit kerestek itt?-kérdezte a seriff.
-Csak ebédet hoztam.
-Ne haragudj édesem igazán nincs most időm.
-Hallottam mi történt Bill Cartonnal. Tényleg igaz? Van valami a tóban?
-Egyenlőre nem tudjuk mi az igazság. De jó volna ha Lucas és te haza mennétek.
Amint ezt Lucas meg hallotta el kezdett hozzám futni és húzogatni kezdte a kezemet.
Nagyon meg rémült.
-Lucas , kis öreg mi a baj? Semmi baj. Semmi baj.-próbáltam nyugtatgatni.
Majd meg nyugodott egy kicsit és sírni kezdett. Andrea ekkor ki vitte de Lucas végig nagyon rémülten nézett rám.
-Szóval maguk látták , hogy valami rá támadt Bill csónakjára. És Bill. Aki egyépként nagyon jó úszó bele fullad a tóba , majd nyomtalanul el tűnik.
-igen.
-És ezt higgyük is el? Az amit le mondtak lehetetlen. És maguk egyébként nem vadvédelmi felügyelők. Utána néztem és azt mondták sosem hallottak magukról.
-Na igen. De meg tudjuk magyarázni és..mondta volna Dean.
-Elég!-vágott közbe a seriff.-kérem az egyedüli okok miatt nem ülnek még rács mögött , hogy Bill szomszédjai látták ki csónakázni őt mielőtt maguk oda értek. Szóval. Több lehetőségünk is van. Letartóztathatunk magukat vagy tanúként vissza tartom mind annyiuknak Bill halál ügyében. vagy pedig az egészet egy pocsék napnak tartjuk aminek a végén kocsiba pattannak ezt várost pedig csak a vissza pillantó tükörből nézik és a házam közelébe se jönnek többet.
-A harmadik opció kívánatosabb. -mondta Sam.
-Helyes válasz fiacskám.
Ki mentünk a kapitányságról be szálltunk a kocsiba , de amikor az utolsó kanyarba értünk , hogy el haggyuk a várost kicsit meg álltunk.
-Zööld.-mondta Sam.
-Mi?-kérdezte Dean.
-A lámpa. Zöld.
Dean még egy kicsit állt ott majd kifordult a kocsival.
-Az autó pálya a másik irányba van.-mondta Sam.
-Szerintem tudja.-mondta Tina.
-Dean ennek a munkának vége van.-mondta Sam.
-Én nem hinném.
-Ha Bill ölte meg Petert és Peter szelleme végül bosszút áll rajta akkor ennyi. Peter végre meg nyugodhat.
-És ha úgy lépünk le , hogy esetleg ki hagytunk valamit? Vagy másnak is baja esik.
-Miért gondolod ezt.
-Mert Lucas nagyon rémült volt.-mondtam.
-Szóval erről van szó.
-Nem akar Dean és én se úgy el menni , hogy a srác nincs biztonságba.
-Ezt ki mondja? Ki bújt a bőrötökbe?
-Fogd már be.-mondta Dean.
Ekkor Tina át karolta a hátsó ülésről Deant. Vissza értünk Lucasék házához , épp be akartunk csöngetni amikor Lucas nagyon gyorsan és nagyon rémülten ki nyitotta az ajtót. Majd amikor fel tudta fogni , hogy mi vagyunk el kezdett fel felé futni. Fel futott a lépcsőn mi pedig futottunk utána. A lépcsőről víz fojt le , ami a fürdő szobából jön. Dean be rúgta az ajtót. A kád teljesen el volt árasztva. Tinával oda rohantunk majd nagyon nehezen sikerült kiemelnünk Andreát a víz fogságából. De folyton csak vissza rántotta. Majd a végén sikerült kiemelnünk a kádból. Addig Dean karolta át és vigyázott Lucasra. Sam és Dean le mentek beszélni Andreával , addig mi Tinával próbáltunk keresni valamit ami lehet , hogy végre nyomhoz vezet. Tina talált is valamit.
Egy fotóalbumot amire az volt rá írva : Jake 12 éves kori képei.
-Gyere.-mondta Tina majd le mentünk a többiekhez.
Tina kinyitotta az albumot ahol több gyerek is cserkész ruhába volt és Andrea elé tette.
-Fel ismered a gyerekeket ezen a képen,-kérdezte Tina.
-Hát. Nem. Vagyis az ott az apám. -majd rá mutatott egy kis fiúra.
-Tehát Chris Baar vízbe fulladásának nem Billhez volt köze hanem a seriffnek.-mondta Tina.
-Billhez ÉS a seriffhez. Mindkettőjüknek köze volt Peterhez.-mondtam.
-Mi van Chrissel? És apa. Miről beszéltek egyáltalán?
Majd ekkor meg láttam , hogy Lucas le jött és nagyon nézett valamit.
-Lucas. Lucas mi az ?-kérdeztem tőle.
Majd egyszerűen ki sétált az ajtón. Ő csak ment mi pedig mentünk utána. Lucas nem ment olyan messze. De megállt és lefele nézett. Ebből már tudtuk , hogy mit akar.
-Andrea mennyetek vissza Lucassal a házba. -mondtam majd ők vissza mentek a házba mi pedig el kezdtük fel ásni azt a részt ahova Lucas nézett. Sokat nem kellett ásnunk , mert az ások meg akadtak valamibe. El kezdtük ki kaparna , hogy mi az. Egy erős mozdulattal kiemeltük a földből a piros biciklit. Majd egy hang meg szólalt a hátunk mögött.
-Kik vagytok ti?-kérdezte.
Meg fordultunk és a seriff állt mögöttünk.
-Tegye le a pisztolyt Jake.-mondta Sam.
-Honnan tudtátok , hogy itt van?
-Mi történt? Együtt ölték meg Peter Billel? A tóba fojtották és ide ásták a biciklijét?-kérdezte Dean.
-Nem rejtheti el az igazságot Jake. Semmi nem marad temetetlenül.-mondta Tina.
-Nem tudom mi a nyavajáról beszélsz.
-35 évvel ezelőtt együtt ölték meg Petert Billel hát erről beszél.-mondtam.
Ekkor Andrea kifutott.
-És a szelleme emiatt most rohadtul dühös.
-És Andreára vadászik utána Lucassal végez aki csak fontos magának. Vízbe fojtja és eltűnteti a testüket a jó ég tudja hová , hogy magának is úgy fájjon ahogy Peter anyjának. És végül legvégül magát kapja el. Higyje el addig nem nyugszik.-mondta Tina.
-Ó igen és honnan gondolod ezt?
-Onnan , hogy pontosan ezt tette Bill Cartonnal is.
-Ha hallanátok magatokat. Nektek el ment az eszetek.
-Egyáltalán nem érdekel mit hisz rólunk. De ha le akarjuk győzni a szellemet akkor meg találnunk a maradványokat. Sóval behinteni , és porrá hamvasztani. Remélem legalább el temette Petert és nem hagyta ott a tóban.-mondta Dean.
-Apa igaz amit mondtak?-kérdezte Andrea.
-Ne hallgass rájuk. Veszedelmes hazudók.
-Engem is meg akart folytani valami. Chris is a tóba fulladt. Nézz rám apa. Mond a szemembe , hogy nem öltél meg senkit.
Erre Jake nem mondott semmit.-Istenem.
-Kint voltunk a tavon Billivel. Peter volt a legkisebb köztünk mindig csúfoltuk. De ez alkalommal durvára fordult a dolog. Le nyomtuk a fejét a víz alá. Nem akartuk megölni. De túl sokáig tartottuk úgy és meg fulladt. Le engedtük a testét és a mélybe süllyedt. Ó Andrea. Hiszen csak gyerekek voltunk. Nagyon megrémültünk , szörnyű dolgot tettünk de Andrea az , hogy közöm volna a mostani halál esetekhez és Chrishez. Még , hogy valami kísértet ebben nincs semmi értelem.
-Na jó hallgasson ide. Mindenki figyeljen. Olyan messzire kell menni ettől a tótól amennyire csak lehet. Azonnal.
De egyszer csak meg láttuk Lucast a víz mellett. El kezdtünk a móló felé fordulni , de Lucast egyszer csak le rántotta valami a víz aljára. Utána ugrottunk. Majd el kezdtük keresni a víz alatt. Sehol nem találtuk. De eközben Jake be úszott a vízbe és könyörgött , hogy haggya békén Lucast. Majd Jake örökre eltűnt a víz alatt. Dean meg találta Lucast a víz alatt és kivittük a partra. Most már újra mindenki biztonságba lesz. Másnap készültük el hagyni a várost. Le mentünk a kocsihoz és be pakoltunk.
Andrea és Lucas oda jöttek hozzánk.
-Jó , hogy még itt vagytok. Mi csak készítettünk nektek ultra valót. Lucas minden féle képpen maga akarta meg csinálni a szendvicseket.
-Oda adhatom most?-kérdezte Lucas. Most hallottuk először a hangját.
-Hát persze.
-Gyere Lucas tegyük be a kocsiba.-mondtam neki.
Be tettem a tálat a hátsó ülésre.
-Figyelj csak. Egyet sose felejts el amit most mondok. És ismételd el utánam. A Barcelone a király.
-A Barcelona a király!
-Na szóval ha tényleg beszélsz akkor az fontos lehet. Úgy , hogy ismételd meg kérlek még egyszer.
-A Barcelona a király!
-Úgy bizony adj egy ötöst.
-Aztán vigyázz a mamádra jó! Helyes!
Be szálltunk a kocsiba de Dean még egy csókot nyomott Tina szájára. De ezúttal most már hagytam nekik.
El köszöntünk Lucastól és Andreától majd útnak indultunk.
Folytatjuk...
2013. március 12., kedd
2013. március 11., hétfő
1x3 Fenevad
*A történet*
Fekete víz hátság , Lost Creek Colorado. Egy táborozó hármas fiú csoport. Két fiú az egyik sátorba videó játékozott , és egy más ellen játszottak.
-Öreg te csalsz.
-Nem. Simán csak béna vagy.
A másik sátorba egy szerényebb fiú volt. Térerő nem volt , így műhold vevős telefonnal üzent haza a nővérének , hogy minden rendben van vele.
-Hahó Helli. Ez a hatodik nap és itt vagyunk a Fekete víz hátságba. Ne aggódj minden frankó. Holnap dumálunk.
Eközben a másik sátorba be fejezték a videó játékot.
-Hé hová mész?
-Hív a természet.
A fiú kiment a sátorból és pont könnyíteni akart magán amikor fura hangokat kezdett hallani. Majd meg támadta valami , megölte és el vitte , gyorsan mozgott. Egy kiáltás és ve volt a fiúnak.
-Bred!-kiáltott az egyik fiú a sátorból.
-Mi történt Geri?-kérdezte a szerényebb fiú.
Az egyik fiú ki ment a sátorból és meg nézte , hogy mi történt barátjával. Éppen csak ki ment meg látott valamit , fel nézett rá és a szörnyeteg őt is hamar elragadta. Már csak egy fiú volt bent a sátorba. El oltotta a lámpáját , majd másodpercek alatt ott termett a szörnyeteg. Eleinte csak körözött a fiú sátra körül , majd amikor a fiú már azt hitte , hogy el ment hirtelen hátulról támadt rá a szörnyeteg majd őt is el vitte.
Palo Alto , California
Amióta Jessica meg halt azóta Samnek rémálmai vannak. Többször is érezte úgy , hogy az ő hibája miatt halt meg a szeret barátnője. Most is alszik. A várost már elhagytuk. Nem kellett sok idő Sam felriadt.
-Minden rendben?-kérdezte Dean hátra nézve.
-Persze.-mondta Sam még egy kicsit álmosan.
-Újabb rémálom?-kérdezte Tina.
Sam meg köszörülte a torkát. Ami minden esetre igent jelentett.
-Nem akarsz vezetni egy kicsit? .kérdezte Dean tőlem.
-Eddig még soha egyetlen egyszer sem ajánlottad fel.-mondtam neki meglepően.
-Gondoltam , hogy szeretnél de semmi gáz.
-Biztos minden rendben van?-kérdezte Tina Samtől.
-Figyi Tina. Tudom , hogy aggódsz értem de tényleg minden rendben és nincs semmi bajom rendben.
-Hol is vagyunk Dean?-kérdezte Tina.
Majd hátra nyújtottam neki a térképet.
-Nem túl messze a Grendagsentől.-válaszolta Dean.
-Tudjátok túl hamar hagytuk ott Stemfordot.
-Egy hétig kutattunk Sam de nem találtunk semmit.-mondtam neki kicsit nyugtató hangon.
-Ha meg akarod találni azt amit végzett Jessicával...-kezdte Dean de én fejezte be a mondatot.
-Előbb apát találjuk meg.
-Apa el tűnik aztán ez az izé 20 év után újra fel bukkan.-mondta Dean.
-Ez aligha véletlen.-mondta Tina.
-Apa tudni fogja , hogy mit kell tennünk.-mondtam.
-Olyan fura ez az egész. A koordináták amiket meg adott. Ez a Fekete víz hátság..-mondta Tina a térképet nézegetve.
-És mi van vele?-kérdezte Dean aranyos hangon.
-Nincs ott semmi. Csak erdő semmi más. Miért küld minket a semmi közepébe?-mondta Tina.
De erre már semelyikőnk nem tudta a választ. A nagy beszélgetés közepette vettük csak észre , hogy meg is érkeztünk a megadott cél pontra.
Amikor oda mentünk túrázók bejentéséhez szólgáló recepcióra eleinte senkit nem találtuk ott. Így sikerült nagyábból felmérnünk , hogy milyen tereppel is állunk szembe.
-Szóval ez a Fekete víz hátság eléggé eldugott hely. Csomó kanyon veszi zárja el , nehéz terep , sűrű erdőség , és a környéken elhagyott arany és ezüst bányák.-mondtam.
-Nézzétek ezt a rohadt nagy medvét.-mondta Dean egy képet bámulva.
Tina ment oda hozzá először és rá tette Dean vállára az állát és átkarolta a testét. Dean pedig meg fogta Tina kezét.
-A vidéken legalább egy tucatnyi grizli van.-mondta Sam.
-Nem lesz séta galopp az biztos.-mondta Tina.
-A Fekete víz hátsághoz akartok elmenni srácok? -kérdezte egy hang mögülünk.
-Á , dehogy uram tudja a Budai egyetem környezet védelmi szakán tanulunk és egy tanulmányt kell megírnunk.-improvizált Sam nem is olyan rosszul.
-Az újra hasznosításról. -helyeselt az öregebb és őszinte embernek Dean.
-Lószart. A Heli lány barátai vagytok mi?! -vágta rá rögtön.
-Igen. Azok vagyunk. Wilkinson felügyelő.-mondtam.
-Na jó el mondom. A bátya egy bejelentő lapot adott le amin az áll , hogy a Feket víz hátsághoz megy túrázni és 21-ig nem jön vissza, Így nincs szó eltűnt személyről. Mondjátok meg a lánynak , hogy a bátyának biztos nincs semmi baja ne aggódjon érte.
-Meg mondjuk neki.-mondta Tina.
-Szóval ez a Heli eléggé heves természetű.-mondta Sam.
-Az még enyhe kifejezés.
-Sokat segítene ha meg mutatnák neki a bejelentkezési lap másolatát. Akkor ő is láthatná , hogy mikor tér vissza a bátya.-mondtam.
A pasas egy szó nélkül le fénymásolta nekünk a bejelentkezési lapot.
Miután le fény másolta ki mentünk és beszálltunk a kocsiba.-Irány apa után a Fekete víz hátságba. Mi a fenét akarsz ettől a csajtól?-kérdezte értetlenül Sam.
-Kideríthetnénk mi ez az egész mielőtt vakon csak így bele vágunk.-mondtam.
Tina nagyon nézte Samet eléggé feltűnően.
-Most mi van?-kérdezte Sam Tinától.
-És te mióta vagy ilyen hogy először lősz és aztán kérdezel?-kérdezte Tina.
-Mától.
-Igazán?!
A házat gyorsan meg találtuk a városba. Oda mentünk a házhoz és bekopogtunk. Egy lány nyitott nekünk ajtót.
-Te biztosan Heli Kolins vagy. Én Dean vagyok ő Tina , Joy és Sam. Erdészeti felügyelők vagyunk és Wilkinson felügyelő küldött bennünket. Szeretnénk fel tenni pár kérdést a bátyádról Tomiról.
-Kérem az igazolványokat.-mondta Heli.
-Máris.-mondtam majd fel mutattam neki.
-Gyertek be.
-Kösz.
-Ez a tiéd?-kérdezte Deantől.
-Aha.
-Jó kis kocsi.
Mondta Heli majd be mentünk sorosan egymás után a házba.
-Valami baja történt?-kérdezte rögtön Heli miközbe a vacsorát készítette elő a másik testvérének.
-Ha tudod , hogy Tomi mikor jön haza honnan tudod , hogy valami baj?-kérdezte rögtön Sam.
-Mindennap haza szól mobilon. Fotókat meg hülye kis videókat küld. De 3 napja már semmit sem hallunk felőle.
-Talán nincs térerő.-mondta Tina.
-Van egy műholdas telefonja is.
-nem lehet , hogy csak jól el van és elfelejtett haza szólni?-kérdezte Dean.
-Ez ki van zárva.-mondta az asztalnál ülő fiú.
-A szüleink el mentek. Csak a bátyám az öcsém és én lakunk itt. Mi nagyon szoros kapcsolatban vagyunk.
-Meg nézhetném a képeket amiket küldött?-kérdezte Tina.
-Persze.
Be kapcsolta g épet és meg mutatta azokat képeket amin Tomi is szerepelt. Így már tudtuk , hogy hogyan néz ki. Majd meg néztük az utolsó videót is amit küldött.
Bár nagyon gyorsan még is észre vettük , hogy valami el ment mögötte.
-Okés. Meg keressük Tomit holnap azonnal indulunk a környéken.-mondta Dean.
-Akkor ott találkozunk. Én képtelen vagyok itthon ücsörögni. Megyek és reggel indulok magam keresem meg Tomit.
-Tudom mit érzel most.-mondta Tina.
-Bocs , át küldhetném ezeket a saját címemre?-kérdezte Sam.
-Persze.
Este el mentünk egy közeli kis kocsmába és ott próbáltuk meg kideríteni , hogy mivel is lesz dolgunk nagyábból.
-Szóval a fekete víz hátság nem túl frekventált. Csak a helyiek kirándulnak oda és még is. csak áprilisban két túrázó tűnt el ott. Nem kerültek elő.-kezdtem el mondani az infókat.
-És korábban ?-kérdezte Dean.
-Volt más is. 1982-ben 8 ember veszett nyoma. A lakók szerint grizzli támadás volt. De volt eltűnés '79-ben aztán előtte 1936-ben. Minden 23 évenként óra mű pontossággal.-mondtam.
Közbe Tina elő vette a laptopját és újra le játszotta azt a videót amit Tomi üzent utoljára.
-Ezt nézzétek nem semmi anyag. Ez a Tomi nevű srác anyaga amit le töltöttem.
-Találtál valami rajta?-kérdezte Dean.
-Nézzétek csak.
Mondta Tina majd lassan lejátszotta a felvételt és így jobban ki tudtuk venni , hogy valami tényleg el suhant Tomi háta mögött.
-Na még egyszer.-mondta Sam.
-3 kép kocka. Nagyon gyorsan történt. Bármi is az nagyon gyorsan mozog. -mondta Tina.
-Mondtam , hogy van itt valami.-mondta Dean mosolyogva.
-Hát igen. És van még valami 59 kiránduló túlélte az állítólagos grizzli támadást. Az egyik 1 kis srác volt alig tudod ki jönni az erdőből.-mondtam.
-Akkor indulhatunk.-mondta Sam.
Elmentünk ahoz a kis sráchoz aki túl élte. De ez a kis srác nem volt olyan kicsi , öreg volt már.
-Lenne pár kérdésünk. Kis korában azt állították , hogy egy grizzli támadta meg , de mi az igazságra lennénk kíváncsiak.-mondta Tina.
Az öreg bácsi nagyon kedves volt szó nélkül be engedett minket a házába.
-Felügyelő urak tényleg nem tudom , hogy erről miért engem kérdeznek. Az újságok úgy is meg írták ezt. Én pedig még kölyök voltam. A szüleimet szét tépte egy...
-Grizzli? Biztos , hogy az támadt rájuk?-kérdeztem.
Erre egy kicsit el állt a bácsi szava. De aztán bólogatott.
-És a többiek akik el tűntek abban az évben őket is grizzli támadta meg? Na és akik az idén tűntek el? Ugyan az a helyzet?-kérdezte Dean.
-Ha tudnánk mivel állunk szembe könnyebb lenne meg állítani.-mondta Tina.
-Azt erősen kétlem. De mindegy. Ez sem számítana semmit. Úgy sem hinnének nekem. Senki sem hitte el.
-Mr. Cho. Kérem mondja el , hogy mit látott.-mondta Sam.
-Semmit. Túl gyorsan mozgott. Remekül el tudott tűnni , de a hangját hallottam. Üvöltött. De úgy ahogy sem ember sem állatot nem hallottam még.
-Este támadott?-kérdezte Tina.
Mr. Cho bólogatott.
-Be hatolt a sátorba?-kérdezte Sam.
-Nem sátorba , faházba. Én a kandalló előtt aludtam amikor be jött. Nem törte be az ablakot vagy az ajtót. Egyszerűen kinyitott. Hallottatok már olyan medvéről aki ki tud nyitni egy ajtót? Fel sem ébredtem amíg nem kezdtek el sikoltozni a szüleim.
-Végzett velük?
-Magával hurcolta őket. Hogy engem miért hagyott életben arra azóta sem találtam választ. De a nyomát azóta is viselem.
Mondta majd meg mutatta a vállát ami szét volt neki karmolva.
-Valami nagyon gonosz szerzett. És az a valami... egy igazi démon.
-Köszönünk mindent.-mondta Tina.
Majd ki mentünk az ajtón és már a folyosón el kezdtünk beszélgetni.
-A szellemeknek és a démonoknak nem kell vesződniük zárakkal vagy ajtókkal egyszerűen áthatolnak rajta. -mondtam.
-Tehát valami más lehet aminek teste is van.-mondta Sam.
-Aminek teste is van? Mire gondol profeszor út?-kérdezte Dean.
-Fogd már be! Te mit gondolsz?
-Karom meg a gyorsaság. Nem tudom talán egy fekete kutya vagy valami ilyesmi. De biztos , hogy élőlény tehát van teste. vagyis meg leget ölni.-mondta Dean.
Ki sétáltunk a kocsihoz , majd Dean felnyitotta a csomag tartót , és elkezdtünk bepakolni a fegyvereket egy táskába.
-Nem hagyhatjuk , hogy Heli egyszerűen oda menjen.-mondta Sam.
-És mit akarsz neki mondani? Ne menjen az erdő mert egy nagy ronda szörny vár rá?-kérdezte Dean.
-Eltűnt a bátya Sam. Nem fog otthon ücsörögni és várni. Vele megyünk és meg védjük mindentől az erdőbe bármilyen szőrős nagy vad állat feni is rá a fogát.-mondta Tina.
-Szóval már nem csak apát keressük meg. Közbe száraz dajkát is játszunk.-mondta Sam.
Tina megint nagyon nézte Samet.
-Már megint mi van ?
-Semmi. -mondta Tina. majd be szálltunk a kocsiba és meg szálltunk egy motelbe éjszakára.
Másnap amint fel keltünk el indultunk az erdő felé ahol Heliékkel fogunk találkozni.
-Ugye van még hely 4 embernek?-kérdezte Dean , majd ki vettük a csomag tartóból a cuccokat.
-Ti is velünk akartok jönni?-kérdezte Heli.
-Hát ezek meg kik?-kérdezte egy pasas a háta mögül.
-A Nemzeti Park felügyelettől ennyi telik a mentő csapatra.
-Erdészek vagytok ?-kérdezte a pali.
-Pontosan.-mondta Dean.
-Motoroson csizmába és faarmerba szoktatok túrázni?-kérdezte Heli.
-Rajtam nem állna ilyen jól a sort.
-Azt hiszitek ez vicces? Ez a vidék nagyon veszélyes , lehet Tomi megsérült.
-Hidd el öregem tudjuk milyen veszélyes lehet.-mondtam.
-Csak szeretnénk segíteni meg találni Tomit.-mondta Tina.
Elindultunk befele az erdőbe. Már egészen bent voltunk s sűrűjébe.
-Rod. Szoktál vadászni?-kérdezte Dean.
-Aha. Nem is keveset.
-Értem. És miféle vadra mész?
-Szarvasra , őzre. Néha medvére.
-Na és a maci vagy a bambi ők is vadásznak ránk?
Amint ezt meg kérdezte viccesen Dean Rod megállította.
-Mi van Rod?
Rod meg fogott egy botot és a földhöz csapta és egy medve csapdába ütközött a bot.
-Jobb lesz ha a lábad elé nézel erdészkém.
-Egy medve csapda.-mondtam.
Majd tovább mentünk.
-Nem pakoltatok élelmet. A hátizsákotok puha. Nem is vagytok erdészek. Akkor meg kik vagytok?-kérdezte Heli.
-Testvérek vagyunk. Apánkat keressük. Talán itt van nem tudjuk de a lényeg , hogy ugyan azt akarjuk.-mondtam.
-És ezt miért nem mondtátok meg az elején?
-Most mondom. Amúgy ilyen őszinte se voltam még soha. Így oké ?
-Jól van.
-És mi az , hogy nem hoztunk élelmet?!-mondta Dean majd elő vett egy zacskó m&m-et , majd megint tovább álltunk.
Pár óra sétálás után Rod azt mondta.
-Ez az. A Fekete víz hátság.
-Mi a hely koordinátái?-kérdezte Sam.
-35-111.
Nagyon nagy volt a csönd.
-Hallottad ezt?-kérdezte tőlem Tina.
-Igen. Még tücskök sincsenek.-válaszoltam neki.
-Körül nézek egy kicsit.-mondta Rod.
-Egyedül nem jó ötlet.-mondta Sam.
-Milyen kedves. Engem csak ne féltsetek.
Majd Rod elindult.
-Na jó maradjunk együtt.-mondta Dean.
Elindultunk Rod után. Pár órát mentünk előre amikor Rod felkiáltott.
-Ide gyorsan!
Oda futottunk Rod hoz. Meg találtuk Tomiék táborát. Minden szanaszét volt , és minden szét volt cincálva.
-Uram isten.-mondta Heli.
A sátrakon vért is találtunk.
-A jelek szerint grizzli.-mondta Rod , de mi tudtuk , hogy grizzli az biztos , hogy nem lehet. Elkezdtünk körül nézni hát ha találunk valamit.
Heli kiabálni kezdett Tomi után.
-Maradj csönd be. Bármi is van itt meg hallhat minket.-mondta Tina.
-Joy!-kiáltott Dean.
Oda mentem hozzá. Talált egy nyomot , majd azt mondta.
-A testeket el hurcolta a táborból. De a nyomok innentől eltűntek. Furcsa. Azt hiszem húgi. Ez nem valami közönséges fekete kutya.
Heli meg találta Tomi telefonját , össze volt törve , és véres volt. Kétségbe esett.
-Nyugalom. Lehet , hogy még él.-mondta nyugtatóan Tina neki.
Majd egyszer csak valaki felordított.
-Segítség!!! Ide!! Valaki!!!
Futottunk a hang után de amennyire hirtelen jött olyan hirtelen el is tűnt. És megint csönd lett.
-Szerintetek is innen jött a hang nem?!-mondta Heli.
-Gyerünk vissza a táborba.-mondta Tina.
Majd vissza siettünk a táborba. De mire vissza értünk a csomagjaink eltűntek.
-Mi a fene folyik itt?
-Nagyon okos. El akar vágni minket a külvilágtól , hogy ne tudjunk segítséget hívni.-mondta Sam.
-Úgy érted van valami idiót aki el lopta az össze cuccunkat?-kérdezte Rod.
Mi négyen el mentünk beszélni úgy , hogy a többiek biztosan ne hallják.
-Had lássam apa naplóját.-mondta Dean , majd a kezébe nyomtam a naplót.
-Ez az. Ezt nézzétek.-mondta.
-Ugyan már. A vendigu csak Minesotaban esetleg Michigenbe él , de ennyire nyugaton még sosem fordult elő.-mondta Tina.
-Gondoljátok végig. A karmok és , hogy emberi hangot tud utánozni.
-Pompás , akkor ez tök hatástalan.-mondta Sam.
-Biztonságba kell vinnünk őket.-mondtam.
Vissza mentünk a táborba.
-Na jó figyeljetek el kell húznunk innen. A dolgok kissé bonyolultabbak mint hittük.-mondta Tina.
-Ne aggódjatok bármi is az el tudunk bánni vele.-mondta maga biztosan Rod.
-Hogy ha erre rá lő csak még jobban fel dühíti.-mondtam.
-Azonnal el kell menünk. Most.-mondta Tina.
-Nekem te nem fogsz parancsolni!
-Nyugi! szólt Rodra határozottan Dean.
-Csak meg akarlak védeni.
-Már mint , hogy te engem. Még meg sem születtél már akkor is itt vadásztam.
-Az lehet de ez a lény tökéletes vadász. Sokkal okosabb mint te és ha el kap élve fel fal ha nem viszünk ki innen téged.
Erre Rod a képébe röhögött. De Dean már nagyon ideges volt. Nem tűrte sokáig , hogy a barátnőjét ócsáróják.
-Elég!! -ment oda Dean és visszább tolta Rodot.
-Figyeljetek. Lehet , hogy Tomi még él. Én nem megyek el innen nélküle.-mondta Heli.
-Ez a lény nappal is jó vadász , este semmi esélyünk ellene. Itt kell maradunkn , hogy meg tudjuk védeni magunkat.-mondta Dean.
-Hogyan?
Amikor beesteledett tűzet raktunk Dean pedig egy bottal Anazasi jeleket rajzolt körénk.
-Ezek mik is?-kérdezte Heli.
-Anazasi jelek. Védelmet adnak. A vendigu nem tud át hatolni rajtuk.
Rod csak nevetett.
-A szkeptikusoknak sosem jó.-mondta Tina.
Dean és Tina le ültek egymás mellé majd át ölelték egymást. nekem pedig csak azon járt az eszem , hogy most hol lehet apa.
Majd aligha telt el 10 perc. Megint segély kiáltást hallottunk. Körbe néztünk de senkit nem láttunk.
-Csak ki akar csalogatni. Mindenki maradjon itt.-mondta Dean.
-Maradjunk a varász körben?-gúnyolódott Rod.
De egyre csak kiabáltak amikor valami már nagyon közel lett hozzánk. Közelebb volt mint hinnénk. Alig egy lehletnyire állt meg előttünk egy bokorba.
-Ez nem grizzli.-mondta Rod közbe rá fogta a puskáját.
Pár másodpercig csönd lett. De aztán megint hangokat hallottunk. Körözött körülöttünk. De túl gyorsan mozgott így nem láttuk.
Rod próbált rá lőni másodszorra hallottuk , hogy meg sebezte a vendigut.
-Eltaláltam.-mondta majd el futott.
-Rod ne!-mondta Tina majd utána eredt.
-A francba!-mondta Dean majd ő is kifutott a kőrből.
-Maradjatok.-mondtam Helinek és az öccsének majd Sammel is utánuk futottunk.
Rod egyszerűen el tűnt. De mi nem vesztettük el egymást. Vissza mentünk a táborba.
Tudtuk , hogy Rod meg halt. Másnap reggel eggyel kevesebben voltunk már.
-Egy ilyen egyszerűen nem létezik.-értetlenkedett Heli.
-Bárcsak igazad lenne.-mondta Sam.
-Honnan tudjuk , hogy most nem les ránk?
-Nem tudjuk. De egyenlőre biztonságba vagyunk.-mondta Dean.
-Honnan tudtok ennyi mindent?
-Amolyan családi vonás.-mondta Tina.
-Na szóval. Nappal van egy kis esélyünk. És ami engem illet ki akarom nyírni ezt a dögöt.-mondtam.
-Mi nem kevésbé húgi.-mondta Dean.
-A vendi indián szó azt jelenti ember evő gonosz.-mondtam.
-Az ilyenek több 100 éve egyszer mind ember volt. A legtöbbjük indián , telepes , vadász , bányász.-mondta Tina.
-Hogyan változhat egy ember ilyen lénnyé?
-Mindig ugyan úgy. Ha kemény a tél az ember előbb utóbb éhezni kezd. Így válik kannibállá. Fel falja a többieket , hogy életben tudjon maradni.
-Sok kultúrában hiszik , hogy ha meg esznek valaki akkor belé szállnak a tulajdonságai. A gyorsaság , az erő , vagy a halhahatalanság.-mondta Sam.
-Ha több éven át sok ember húst eszik akkor nem is emberi hanem ilyen lénnyé válik. És folyton éhes.-mondta Dean.
-És ha ez mind igaz , hogy hogy Tomi talán még él?
-Ez nem fog tetszeni.
-Ki vele!
-A vendigu mindennél jobban tudja , hogy a hosszú télre sok hús kell hónapokon át hibernált állapotba kerül így amikor fel ébred nagyon éhes , és életben tartja az áldozatait is , el raktárolja őket , hogy mindig legyen kéznél élelem. Ha a bátyád még él akkor a vendigu el raktározta valahol ahol el van még egy darabig. Ott kell a nyomára akadnunk.
-Hogy tudjuk le győzni?
-Halálra kell perzselni.-mondta Tina.
El indultunk az erdő és meg próbáltuk meg keresni , hogy hova rejthette el a vendigu Tomit. Próbáltunk nyomokat keresni.
A fákon , magason véres karmolás nyomokat találtunk pár órás keresgélés után és egyre sűrűbben.
-Ezek a karom nyomok , túl élesek és túl könnyű követni őket arra gondoltam , hogy...-kezdte el mondnai Sam de ekkor megint hangokat , mozgásokat hallottunk.
Tisztán még mindig nem láttuk mert túl gyors volt. Egyszer csak Heli fel sikított és elé zuhant Rod holteste már amennyi meg maradt belőle.
-Öregem , el törte a nyakát.-mondta Dean.
-Futás.-mondta Tina.
Majd futni kezdtünk. A nagy sietségbe Heli öccse Ben meg botlott egy faágba. Sam és én vissza futottunk érte. Gyorsan fel segítettük , majd meg futni kezdtünk. Deant , Tinat és Helit el vesztettük.
-Dean!!!!!-kiabáltam.
El kezdtük keresni őket. De kevés sikerrel. Nagyon aggódtam értük.
-Ha életben haggya az áldozatait miért ölte meg Rodot?-kérdezte Ben.
-Őszintén? Fogalmam sincs.-mondta Sam.
-Talán azért mert Rod rá lőtt. Ezen ki akadt.-mondtam.
Ben talált a földön színes bogyókat.
-Erre mentek.-mondta.
-Mint a kenyér morzsák.-mondta Sam.
Majd követni kezdtük a nyomokat. Egy elhagyatott bányához vezettek minket a nyomok. Nem kellett sok hozzá simán be mentünk. Egy zseblámpával világítottunk csak. De amikor meg hallottuk , hogy közeledik szorosan a fal mellé álltunk és le kapcsoltuk a világítást. Amikor láttuk , hogy el megy lassan és halkan tovább mentünk. Nem sokáig tudtunk csak menni amikor be szakadt alattunk a talaj. Lent nagyon sok csont és koponyát találtunk. Rögtön meg találtuk Deant , Tinat és Helit kikötözve egy fa rönkhöz. Én Deant , Sam Tinat , Ben pedig Helit ébresztgettük.
-Dean , minden rendben? Jól vagy?-kérdezgettem tőle.
-Aha. Jól vagyok.-nyugtatott meg Dean.
Tina és magához tért és Heli is. Amikor végre már eszméletüknél voltak , de még mindig gyengék e vettük róluk a kötelet. Óvatosan le ültettük őket a földre.
-Hol van a ...? -kérdezte Tina.
-Egyenlőre el ment.-válaszolt Sam.
Majd Dean szorosan magához ölelte Tinat. Heli és Ben meg találták Tomit is aki még élt.
-Vágjátok le.-mondta Heli.
Sam és én kiszabadítottuk Tomit is.
-Ezt nézzétek.-mondta Dean és Tina.
-Vakító pisztoly. Ez jó lesz ellene.-mondtam.
Elindultunk kifelé a bányából , próbáltunk minél halkabban menni. De a vendigu vissza jött. Hallottuk a hangját. Mindannyian meg torpantunk egy picit.
-Úgy hallom itt valaki éhes lesz.-mondta Dean.
-Nem futhatunk el. -Heli.
-Arra gondoltok amire én?-kérdezte Dean.
-Azt hiszem.-mondtam.
-Figyeljetek maradjatok együtt. Heli , a többiek ki visznek majd titeket.-mondta Dean.
-Te mire készülsz?-kérdezte Heli.
Majd Dean csak kacsintott egyet és előre ment majd kiabálni kezdett.
-Gyere te mocsok!! Gyere mire vársz?? Finom a húsom!!
Fel derítettük a kijárat felé a terepet. Sam nem vette észre de mi Tinával hátul maradtunk. Így Samék ki jutottak mi hárman pedig bent maradtunk. Hallottuk a hangját. Mögöttünk volt. De még is rossz fele néztünk. Még mindig hallottuk a hangját de nem láttuk. Aztán leesett. Egymásra néztünk majd meg fordultunk és ott volt előttünk a vendigu. Kopasz , hegyes fülű , éles fogú , magas szörnyeteg. Egyszerre rá lőttünk de a vendigu túl gyors volt így kikerülte mind két lövést.
Majd futni kezdtünk a kijárat fele. Körülbelül 20 méterre lehetett a kijárat amikor meg álltunk és vártuk , hogy oda érjen hozzánk. Egyre csak közeledett a bőrős féreg , majd meg állt és fel ordított.
-Hé!-kiáltott rá Dean.
A vendigu meg fordult Dean pedig el találta és a vendigu halálra égett.
-Nem is rossz mi.-mondta Dean.
Este a rendőrség kihallgatott minket. Mivel ezt nem mondhatjuk el senkinek ezért egy hatalmas grizzlire hivatkoztunk.
-Hát. köszönünk mindent.-hálálkodott Heli.
-Ugyan. Remélem még látjuk egymást.-mondta Sam.
Majd le ültünk a kocsi tetejére. Amikor rá néztem Deanre épp Tinával csókolóztak.
-Fejezzétek már be. Ez rá ér később is.-mondtam nekik nevetve.
-Miért kell neked ennyire ünnep rontónak lenned!!-mondta Dean.
-Ja és. Én vezetek.-mondtam mosolyogva.
Dean erre fel nyögött majd oda dobta nekem a kulcsot. Ezúttal Dean és Tina hátra ültek mi pedig Sammel előre. És megint elindultunk egy újabb útra. Újabb nyomokat keresve apa után.
Folytatjuk...
*A történet*
Fekete víz hátság , Lost Creek Colorado. Egy táborozó hármas fiú csoport. Két fiú az egyik sátorba videó játékozott , és egy más ellen játszottak.
-Öreg te csalsz.
-Nem. Simán csak béna vagy.
A másik sátorba egy szerényebb fiú volt. Térerő nem volt , így műhold vevős telefonnal üzent haza a nővérének , hogy minden rendben van vele.
-Hahó Helli. Ez a hatodik nap és itt vagyunk a Fekete víz hátságba. Ne aggódj minden frankó. Holnap dumálunk.
Eközben a másik sátorba be fejezték a videó játékot.
-Hé hová mész?
-Hív a természet.
A fiú kiment a sátorból és pont könnyíteni akart magán amikor fura hangokat kezdett hallani. Majd meg támadta valami , megölte és el vitte , gyorsan mozgott. Egy kiáltás és ve volt a fiúnak.
-Bred!-kiáltott az egyik fiú a sátorból.
-Mi történt Geri?-kérdezte a szerényebb fiú.
Az egyik fiú ki ment a sátorból és meg nézte , hogy mi történt barátjával. Éppen csak ki ment meg látott valamit , fel nézett rá és a szörnyeteg őt is hamar elragadta. Már csak egy fiú volt bent a sátorba. El oltotta a lámpáját , majd másodpercek alatt ott termett a szörnyeteg. Eleinte csak körözött a fiú sátra körül , majd amikor a fiú már azt hitte , hogy el ment hirtelen hátulról támadt rá a szörnyeteg majd őt is el vitte.
Palo Alto , California
Amióta Jessica meg halt azóta Samnek rémálmai vannak. Többször is érezte úgy , hogy az ő hibája miatt halt meg a szeret barátnője. Most is alszik. A várost már elhagytuk. Nem kellett sok idő Sam felriadt.
-Minden rendben?-kérdezte Dean hátra nézve.
-Persze.-mondta Sam még egy kicsit álmosan.
-Újabb rémálom?-kérdezte Tina.
Sam meg köszörülte a torkát. Ami minden esetre igent jelentett.
-Nem akarsz vezetni egy kicsit? .kérdezte Dean tőlem.
-Eddig még soha egyetlen egyszer sem ajánlottad fel.-mondtam neki meglepően.
-Gondoltam , hogy szeretnél de semmi gáz.
-Biztos minden rendben van?-kérdezte Tina Samtől.
-Figyi Tina. Tudom , hogy aggódsz értem de tényleg minden rendben és nincs semmi bajom rendben.
-Hol is vagyunk Dean?-kérdezte Tina.
Majd hátra nyújtottam neki a térképet.
-Nem túl messze a Grendagsentől.-válaszolta Dean.
-Tudjátok túl hamar hagytuk ott Stemfordot.
-Egy hétig kutattunk Sam de nem találtunk semmit.-mondtam neki kicsit nyugtató hangon.
-Ha meg akarod találni azt amit végzett Jessicával...-kezdte Dean de én fejezte be a mondatot.
-Előbb apát találjuk meg.
-Apa el tűnik aztán ez az izé 20 év után újra fel bukkan.-mondta Dean.
-Ez aligha véletlen.-mondta Tina.
-Apa tudni fogja , hogy mit kell tennünk.-mondtam.
-Olyan fura ez az egész. A koordináták amiket meg adott. Ez a Fekete víz hátság..-mondta Tina a térképet nézegetve.
-És mi van vele?-kérdezte Dean aranyos hangon.
-Nincs ott semmi. Csak erdő semmi más. Miért küld minket a semmi közepébe?-mondta Tina.
De erre már semelyikőnk nem tudta a választ. A nagy beszélgetés közepette vettük csak észre , hogy meg is érkeztünk a megadott cél pontra.
Amikor oda mentünk túrázók bejentéséhez szólgáló recepcióra eleinte senkit nem találtuk ott. Így sikerült nagyábból felmérnünk , hogy milyen tereppel is állunk szembe.
-Szóval ez a Fekete víz hátság eléggé eldugott hely. Csomó kanyon veszi zárja el , nehéz terep , sűrű erdőség , és a környéken elhagyott arany és ezüst bányák.-mondtam.
-Nézzétek ezt a rohadt nagy medvét.-mondta Dean egy képet bámulva.
Tina ment oda hozzá először és rá tette Dean vállára az állát és átkarolta a testét. Dean pedig meg fogta Tina kezét.
-A vidéken legalább egy tucatnyi grizli van.-mondta Sam.
-Nem lesz séta galopp az biztos.-mondta Tina.
-A Fekete víz hátsághoz akartok elmenni srácok? -kérdezte egy hang mögülünk.
-Á , dehogy uram tudja a Budai egyetem környezet védelmi szakán tanulunk és egy tanulmányt kell megírnunk.-improvizált Sam nem is olyan rosszul.
-Az újra hasznosításról. -helyeselt az öregebb és őszinte embernek Dean.
-Lószart. A Heli lány barátai vagytok mi?! -vágta rá rögtön.
-Igen. Azok vagyunk. Wilkinson felügyelő.-mondtam.
-Na jó el mondom. A bátya egy bejelentő lapot adott le amin az áll , hogy a Feket víz hátsághoz megy túrázni és 21-ig nem jön vissza, Így nincs szó eltűnt személyről. Mondjátok meg a lánynak , hogy a bátyának biztos nincs semmi baja ne aggódjon érte.
-Meg mondjuk neki.-mondta Tina.
-Szóval ez a Heli eléggé heves természetű.-mondta Sam.
-Az még enyhe kifejezés.
-Sokat segítene ha meg mutatnák neki a bejelentkezési lap másolatát. Akkor ő is láthatná , hogy mikor tér vissza a bátya.-mondtam.
A pasas egy szó nélkül le fénymásolta nekünk a bejelentkezési lapot.
Miután le fény másolta ki mentünk és beszálltunk a kocsiba.-Irány apa után a Fekete víz hátságba. Mi a fenét akarsz ettől a csajtól?-kérdezte értetlenül Sam.
-Kideríthetnénk mi ez az egész mielőtt vakon csak így bele vágunk.-mondtam.
Tina nagyon nézte Samet eléggé feltűnően.
-Most mi van?-kérdezte Sam Tinától.
-És te mióta vagy ilyen hogy először lősz és aztán kérdezel?-kérdezte Tina.
-Mától.
-Igazán?!
A házat gyorsan meg találtuk a városba. Oda mentünk a házhoz és bekopogtunk. Egy lány nyitott nekünk ajtót.
-Te biztosan Heli Kolins vagy. Én Dean vagyok ő Tina , Joy és Sam. Erdészeti felügyelők vagyunk és Wilkinson felügyelő küldött bennünket. Szeretnénk fel tenni pár kérdést a bátyádról Tomiról.
-Kérem az igazolványokat.-mondta Heli.
-Máris.-mondtam majd fel mutattam neki.
-Gyertek be.
-Kösz.
-Ez a tiéd?-kérdezte Deantől.
-Aha.
-Jó kis kocsi.
Mondta Heli majd be mentünk sorosan egymás után a házba.
-Valami baja történt?-kérdezte rögtön Heli miközbe a vacsorát készítette elő a másik testvérének.
-Ha tudod , hogy Tomi mikor jön haza honnan tudod , hogy valami baj?-kérdezte rögtön Sam.
-Mindennap haza szól mobilon. Fotókat meg hülye kis videókat küld. De 3 napja már semmit sem hallunk felőle.
-Talán nincs térerő.-mondta Tina.
-Van egy műholdas telefonja is.
-nem lehet , hogy csak jól el van és elfelejtett haza szólni?-kérdezte Dean.
-Ez ki van zárva.-mondta az asztalnál ülő fiú.
-A szüleink el mentek. Csak a bátyám az öcsém és én lakunk itt. Mi nagyon szoros kapcsolatban vagyunk.
-Meg nézhetném a képeket amiket küldött?-kérdezte Tina.
-Persze.
Be kapcsolta g épet és meg mutatta azokat képeket amin Tomi is szerepelt. Így már tudtuk , hogy hogyan néz ki. Majd meg néztük az utolsó videót is amit küldött.
Bár nagyon gyorsan még is észre vettük , hogy valami el ment mögötte.
-Okés. Meg keressük Tomit holnap azonnal indulunk a környéken.-mondta Dean.
-Akkor ott találkozunk. Én képtelen vagyok itthon ücsörögni. Megyek és reggel indulok magam keresem meg Tomit.
-Tudom mit érzel most.-mondta Tina.
-Bocs , át küldhetném ezeket a saját címemre?-kérdezte Sam.
-Persze.
Este el mentünk egy közeli kis kocsmába és ott próbáltuk meg kideríteni , hogy mivel is lesz dolgunk nagyábból.
-Szóval a fekete víz hátság nem túl frekventált. Csak a helyiek kirándulnak oda és még is. csak áprilisban két túrázó tűnt el ott. Nem kerültek elő.-kezdtem el mondani az infókat.
-És korábban ?-kérdezte Dean.
-Volt más is. 1982-ben 8 ember veszett nyoma. A lakók szerint grizzli támadás volt. De volt eltűnés '79-ben aztán előtte 1936-ben. Minden 23 évenként óra mű pontossággal.-mondtam.
Közbe Tina elő vette a laptopját és újra le játszotta azt a videót amit Tomi üzent utoljára.
-Ezt nézzétek nem semmi anyag. Ez a Tomi nevű srác anyaga amit le töltöttem.
-Találtál valami rajta?-kérdezte Dean.
-Nézzétek csak.
Mondta Tina majd lassan lejátszotta a felvételt és így jobban ki tudtuk venni , hogy valami tényleg el suhant Tomi háta mögött.
-Na még egyszer.-mondta Sam.
-3 kép kocka. Nagyon gyorsan történt. Bármi is az nagyon gyorsan mozog. -mondta Tina.
-Mondtam , hogy van itt valami.-mondta Dean mosolyogva.
-Hát igen. És van még valami 59 kiránduló túlélte az állítólagos grizzli támadást. Az egyik 1 kis srác volt alig tudod ki jönni az erdőből.-mondtam.
-Akkor indulhatunk.-mondta Sam.
Elmentünk ahoz a kis sráchoz aki túl élte. De ez a kis srác nem volt olyan kicsi , öreg volt már.
-Lenne pár kérdésünk. Kis korában azt állították , hogy egy grizzli támadta meg , de mi az igazságra lennénk kíváncsiak.-mondta Tina.
Az öreg bácsi nagyon kedves volt szó nélkül be engedett minket a házába.
-Felügyelő urak tényleg nem tudom , hogy erről miért engem kérdeznek. Az újságok úgy is meg írták ezt. Én pedig még kölyök voltam. A szüleimet szét tépte egy...
-Grizzli? Biztos , hogy az támadt rájuk?-kérdeztem.
Erre egy kicsit el állt a bácsi szava. De aztán bólogatott.
-És a többiek akik el tűntek abban az évben őket is grizzli támadta meg? Na és akik az idén tűntek el? Ugyan az a helyzet?-kérdezte Dean.
-Ha tudnánk mivel állunk szembe könnyebb lenne meg állítani.-mondta Tina.
-Azt erősen kétlem. De mindegy. Ez sem számítana semmit. Úgy sem hinnének nekem. Senki sem hitte el.
-Mr. Cho. Kérem mondja el , hogy mit látott.-mondta Sam.
-Semmit. Túl gyorsan mozgott. Remekül el tudott tűnni , de a hangját hallottam. Üvöltött. De úgy ahogy sem ember sem állatot nem hallottam még.
-Este támadott?-kérdezte Tina.
Mr. Cho bólogatott.
-Be hatolt a sátorba?-kérdezte Sam.
-Nem sátorba , faházba. Én a kandalló előtt aludtam amikor be jött. Nem törte be az ablakot vagy az ajtót. Egyszerűen kinyitott. Hallottatok már olyan medvéről aki ki tud nyitni egy ajtót? Fel sem ébredtem amíg nem kezdtek el sikoltozni a szüleim.
-Végzett velük?
-Magával hurcolta őket. Hogy engem miért hagyott életben arra azóta sem találtam választ. De a nyomát azóta is viselem.
Mondta majd meg mutatta a vállát ami szét volt neki karmolva.
-Valami nagyon gonosz szerzett. És az a valami... egy igazi démon.
-Köszönünk mindent.-mondta Tina.
Majd ki mentünk az ajtón és már a folyosón el kezdtünk beszélgetni.
-A szellemeknek és a démonoknak nem kell vesződniük zárakkal vagy ajtókkal egyszerűen áthatolnak rajta. -mondtam.
-Tehát valami más lehet aminek teste is van.-mondta Sam.
-Aminek teste is van? Mire gondol profeszor út?-kérdezte Dean.
-Fogd már be! Te mit gondolsz?
-Karom meg a gyorsaság. Nem tudom talán egy fekete kutya vagy valami ilyesmi. De biztos , hogy élőlény tehát van teste. vagyis meg leget ölni.-mondta Dean.
Ki sétáltunk a kocsihoz , majd Dean felnyitotta a csomag tartót , és elkezdtünk bepakolni a fegyvereket egy táskába.
-Nem hagyhatjuk , hogy Heli egyszerűen oda menjen.-mondta Sam.
-És mit akarsz neki mondani? Ne menjen az erdő mert egy nagy ronda szörny vár rá?-kérdezte Dean.
-Eltűnt a bátya Sam. Nem fog otthon ücsörögni és várni. Vele megyünk és meg védjük mindentől az erdőbe bármilyen szőrős nagy vad állat feni is rá a fogát.-mondta Tina.
-Szóval már nem csak apát keressük meg. Közbe száraz dajkát is játszunk.-mondta Sam.
Tina megint nagyon nézte Samet.
-Már megint mi van ?
-Semmi. -mondta Tina. majd be szálltunk a kocsiba és meg szálltunk egy motelbe éjszakára.
Másnap amint fel keltünk el indultunk az erdő felé ahol Heliékkel fogunk találkozni.
-Ugye van még hely 4 embernek?-kérdezte Dean , majd ki vettük a csomag tartóból a cuccokat.
-Ti is velünk akartok jönni?-kérdezte Heli.
-Hát ezek meg kik?-kérdezte egy pasas a háta mögül.
-A Nemzeti Park felügyelettől ennyi telik a mentő csapatra.
-Erdészek vagytok ?-kérdezte a pali.
-Pontosan.-mondta Dean.
-Motoroson csizmába és faarmerba szoktatok túrázni?-kérdezte Heli.
-Rajtam nem állna ilyen jól a sort.
-Azt hiszitek ez vicces? Ez a vidék nagyon veszélyes , lehet Tomi megsérült.
-Hidd el öregem tudjuk milyen veszélyes lehet.-mondtam.
-Csak szeretnénk segíteni meg találni Tomit.-mondta Tina.
Elindultunk befele az erdőbe. Már egészen bent voltunk s sűrűjébe.
-Rod. Szoktál vadászni?-kérdezte Dean.
-Aha. Nem is keveset.
-Értem. És miféle vadra mész?
-Szarvasra , őzre. Néha medvére.
-Na és a maci vagy a bambi ők is vadásznak ránk?
Amint ezt meg kérdezte viccesen Dean Rod megállította.
-Mi van Rod?
Rod meg fogott egy botot és a földhöz csapta és egy medve csapdába ütközött a bot.
-Jobb lesz ha a lábad elé nézel erdészkém.
-Egy medve csapda.-mondtam.
Majd tovább mentünk.
-Nem pakoltatok élelmet. A hátizsákotok puha. Nem is vagytok erdészek. Akkor meg kik vagytok?-kérdezte Heli.
-Testvérek vagyunk. Apánkat keressük. Talán itt van nem tudjuk de a lényeg , hogy ugyan azt akarjuk.-mondtam.
-És ezt miért nem mondtátok meg az elején?
-Most mondom. Amúgy ilyen őszinte se voltam még soha. Így oké ?
-Jól van.
-És mi az , hogy nem hoztunk élelmet?!-mondta Dean majd elő vett egy zacskó m&m-et , majd megint tovább álltunk.
Pár óra sétálás után Rod azt mondta.
-Ez az. A Fekete víz hátság.
-Mi a hely koordinátái?-kérdezte Sam.
-35-111.
Nagyon nagy volt a csönd.
-Hallottad ezt?-kérdezte tőlem Tina.
-Igen. Még tücskök sincsenek.-válaszoltam neki.
-Körül nézek egy kicsit.-mondta Rod.
-Egyedül nem jó ötlet.-mondta Sam.
-Milyen kedves. Engem csak ne féltsetek.
Majd Rod elindult.
-Na jó maradjunk együtt.-mondta Dean.
Elindultunk Rod után. Pár órát mentünk előre amikor Rod felkiáltott.
-Ide gyorsan!
Oda futottunk Rod hoz. Meg találtuk Tomiék táborát. Minden szanaszét volt , és minden szét volt cincálva.
-Uram isten.-mondta Heli.
A sátrakon vért is találtunk.
-A jelek szerint grizzli.-mondta Rod , de mi tudtuk , hogy grizzli az biztos , hogy nem lehet. Elkezdtünk körül nézni hát ha találunk valamit.
Heli kiabálni kezdett Tomi után.
-Maradj csönd be. Bármi is van itt meg hallhat minket.-mondta Tina.
-Joy!-kiáltott Dean.
Oda mentem hozzá. Talált egy nyomot , majd azt mondta.
-A testeket el hurcolta a táborból. De a nyomok innentől eltűntek. Furcsa. Azt hiszem húgi. Ez nem valami közönséges fekete kutya.
Heli meg találta Tomi telefonját , össze volt törve , és véres volt. Kétségbe esett.
-Nyugalom. Lehet , hogy még él.-mondta nyugtatóan Tina neki.
Majd egyszer csak valaki felordított.
-Segítség!!! Ide!! Valaki!!!
Futottunk a hang után de amennyire hirtelen jött olyan hirtelen el is tűnt. És megint csönd lett.
-Szerintetek is innen jött a hang nem?!-mondta Heli.
-Gyerünk vissza a táborba.-mondta Tina.
Majd vissza siettünk a táborba. De mire vissza értünk a csomagjaink eltűntek.
-Mi a fene folyik itt?
-Nagyon okos. El akar vágni minket a külvilágtól , hogy ne tudjunk segítséget hívni.-mondta Sam.
-Úgy érted van valami idiót aki el lopta az össze cuccunkat?-kérdezte Rod.
Mi négyen el mentünk beszélni úgy , hogy a többiek biztosan ne hallják.
-Had lássam apa naplóját.-mondta Dean , majd a kezébe nyomtam a naplót.
-Ez az. Ezt nézzétek.-mondta.
-Ugyan már. A vendigu csak Minesotaban esetleg Michigenbe él , de ennyire nyugaton még sosem fordult elő.-mondta Tina.
-Gondoljátok végig. A karmok és , hogy emberi hangot tud utánozni.
-Pompás , akkor ez tök hatástalan.-mondta Sam.
-Biztonságba kell vinnünk őket.-mondtam.
Vissza mentünk a táborba.
-Na jó figyeljetek el kell húznunk innen. A dolgok kissé bonyolultabbak mint hittük.-mondta Tina.
-Ne aggódjatok bármi is az el tudunk bánni vele.-mondta maga biztosan Rod.
-Hogy ha erre rá lő csak még jobban fel dühíti.-mondtam.
-Azonnal el kell menünk. Most.-mondta Tina.
-Nekem te nem fogsz parancsolni!
-Nyugi! szólt Rodra határozottan Dean.
-Csak meg akarlak védeni.
-Már mint , hogy te engem. Még meg sem születtél már akkor is itt vadásztam.
-Az lehet de ez a lény tökéletes vadász. Sokkal okosabb mint te és ha el kap élve fel fal ha nem viszünk ki innen téged.
Erre Rod a képébe röhögött. De Dean már nagyon ideges volt. Nem tűrte sokáig , hogy a barátnőjét ócsáróják.
-Elég!! -ment oda Dean és visszább tolta Rodot.
-Figyeljetek. Lehet , hogy Tomi még él. Én nem megyek el innen nélküle.-mondta Heli.
-Ez a lény nappal is jó vadász , este semmi esélyünk ellene. Itt kell maradunkn , hogy meg tudjuk védeni magunkat.-mondta Dean.
-Hogyan?
Amikor beesteledett tűzet raktunk Dean pedig egy bottal Anazasi jeleket rajzolt körénk.
-Ezek mik is?-kérdezte Heli.
-Anazasi jelek. Védelmet adnak. A vendigu nem tud át hatolni rajtuk.
Rod csak nevetett.
-A szkeptikusoknak sosem jó.-mondta Tina.
Dean és Tina le ültek egymás mellé majd át ölelték egymást. nekem pedig csak azon járt az eszem , hogy most hol lehet apa.
Majd aligha telt el 10 perc. Megint segély kiáltást hallottunk. Körbe néztünk de senkit nem láttunk.
-Csak ki akar csalogatni. Mindenki maradjon itt.-mondta Dean.
-Maradjunk a varász körben?-gúnyolódott Rod.
De egyre csak kiabáltak amikor valami már nagyon közel lett hozzánk. Közelebb volt mint hinnénk. Alig egy lehletnyire állt meg előttünk egy bokorba.
-Ez nem grizzli.-mondta Rod közbe rá fogta a puskáját.
Pár másodpercig csönd lett. De aztán megint hangokat hallottunk. Körözött körülöttünk. De túl gyorsan mozgott így nem láttuk.
Rod próbált rá lőni másodszorra hallottuk , hogy meg sebezte a vendigut.
-Eltaláltam.-mondta majd el futott.
-Rod ne!-mondta Tina majd utána eredt.
-A francba!-mondta Dean majd ő is kifutott a kőrből.
-Maradjatok.-mondtam Helinek és az öccsének majd Sammel is utánuk futottunk.
Rod egyszerűen el tűnt. De mi nem vesztettük el egymást. Vissza mentünk a táborba.
Tudtuk , hogy Rod meg halt. Másnap reggel eggyel kevesebben voltunk már.
-Egy ilyen egyszerűen nem létezik.-értetlenkedett Heli.
-Bárcsak igazad lenne.-mondta Sam.
-Honnan tudjuk , hogy most nem les ránk?
-Nem tudjuk. De egyenlőre biztonságba vagyunk.-mondta Dean.
-Honnan tudtok ennyi mindent?
-Amolyan családi vonás.-mondta Tina.
-Na szóval. Nappal van egy kis esélyünk. És ami engem illet ki akarom nyírni ezt a dögöt.-mondtam.
-Mi nem kevésbé húgi.-mondta Dean.
-A vendi indián szó azt jelenti ember evő gonosz.-mondtam.
-Az ilyenek több 100 éve egyszer mind ember volt. A legtöbbjük indián , telepes , vadász , bányász.-mondta Tina.
-Hogyan változhat egy ember ilyen lénnyé?
-Mindig ugyan úgy. Ha kemény a tél az ember előbb utóbb éhezni kezd. Így válik kannibállá. Fel falja a többieket , hogy életben tudjon maradni.
-Sok kultúrában hiszik , hogy ha meg esznek valaki akkor belé szállnak a tulajdonságai. A gyorsaság , az erő , vagy a halhahatalanság.-mondta Sam.
-Ha több éven át sok ember húst eszik akkor nem is emberi hanem ilyen lénnyé válik. És folyton éhes.-mondta Dean.
-És ha ez mind igaz , hogy hogy Tomi talán még él?
-Ez nem fog tetszeni.
-Ki vele!
-A vendigu mindennél jobban tudja , hogy a hosszú télre sok hús kell hónapokon át hibernált állapotba kerül így amikor fel ébred nagyon éhes , és életben tartja az áldozatait is , el raktárolja őket , hogy mindig legyen kéznél élelem. Ha a bátyád még él akkor a vendigu el raktározta valahol ahol el van még egy darabig. Ott kell a nyomára akadnunk.
-Hogy tudjuk le győzni?
-Halálra kell perzselni.-mondta Tina.
El indultunk az erdő és meg próbáltuk meg keresni , hogy hova rejthette el a vendigu Tomit. Próbáltunk nyomokat keresni.
A fákon , magason véres karmolás nyomokat találtunk pár órás keresgélés után és egyre sűrűbben.
-Ezek a karom nyomok , túl élesek és túl könnyű követni őket arra gondoltam , hogy...-kezdte el mondnai Sam de ekkor megint hangokat , mozgásokat hallottunk.
Tisztán még mindig nem láttuk mert túl gyors volt. Egyszer csak Heli fel sikított és elé zuhant Rod holteste már amennyi meg maradt belőle.
-Öregem , el törte a nyakát.-mondta Dean.
-Futás.-mondta Tina.
Majd futni kezdtünk. A nagy sietségbe Heli öccse Ben meg botlott egy faágba. Sam és én vissza futottunk érte. Gyorsan fel segítettük , majd meg futni kezdtünk. Deant , Tinat és Helit el vesztettük.
-Dean!!!!!-kiabáltam.
El kezdtük keresni őket. De kevés sikerrel. Nagyon aggódtam értük.
-Ha életben haggya az áldozatait miért ölte meg Rodot?-kérdezte Ben.
-Őszintén? Fogalmam sincs.-mondta Sam.
-Talán azért mert Rod rá lőtt. Ezen ki akadt.-mondtam.
Ben talált a földön színes bogyókat.
-Erre mentek.-mondta.
-Mint a kenyér morzsák.-mondta Sam.
Majd követni kezdtük a nyomokat. Egy elhagyatott bányához vezettek minket a nyomok. Nem kellett sok hozzá simán be mentünk. Egy zseblámpával világítottunk csak. De amikor meg hallottuk , hogy közeledik szorosan a fal mellé álltunk és le kapcsoltuk a világítást. Amikor láttuk , hogy el megy lassan és halkan tovább mentünk. Nem sokáig tudtunk csak menni amikor be szakadt alattunk a talaj. Lent nagyon sok csont és koponyát találtunk. Rögtön meg találtuk Deant , Tinat és Helit kikötözve egy fa rönkhöz. Én Deant , Sam Tinat , Ben pedig Helit ébresztgettük.
-Dean , minden rendben? Jól vagy?-kérdezgettem tőle.
-Aha. Jól vagyok.-nyugtatott meg Dean.
Tina és magához tért és Heli is. Amikor végre már eszméletüknél voltak , de még mindig gyengék e vettük róluk a kötelet. Óvatosan le ültettük őket a földre.
-Hol van a ...? -kérdezte Tina.
-Egyenlőre el ment.-válaszolt Sam.
Majd Dean szorosan magához ölelte Tinat. Heli és Ben meg találták Tomit is aki még élt.
-Vágjátok le.-mondta Heli.
Sam és én kiszabadítottuk Tomit is.
-Ezt nézzétek.-mondta Dean és Tina.
-Vakító pisztoly. Ez jó lesz ellene.-mondtam.
Elindultunk kifelé a bányából , próbáltunk minél halkabban menni. De a vendigu vissza jött. Hallottuk a hangját. Mindannyian meg torpantunk egy picit.
-Úgy hallom itt valaki éhes lesz.-mondta Dean.
-Nem futhatunk el. -Heli.
-Arra gondoltok amire én?-kérdezte Dean.
-Azt hiszem.-mondtam.
-Figyeljetek maradjatok együtt. Heli , a többiek ki visznek majd titeket.-mondta Dean.
-Te mire készülsz?-kérdezte Heli.
Majd Dean csak kacsintott egyet és előre ment majd kiabálni kezdett.
-Gyere te mocsok!! Gyere mire vársz?? Finom a húsom!!
Fel derítettük a kijárat felé a terepet. Sam nem vette észre de mi Tinával hátul maradtunk. Így Samék ki jutottak mi hárman pedig bent maradtunk. Hallottuk a hangját. Mögöttünk volt. De még is rossz fele néztünk. Még mindig hallottuk a hangját de nem láttuk. Aztán leesett. Egymásra néztünk majd meg fordultunk és ott volt előttünk a vendigu. Kopasz , hegyes fülű , éles fogú , magas szörnyeteg. Egyszerre rá lőttünk de a vendigu túl gyors volt így kikerülte mind két lövést.
Majd futni kezdtünk a kijárat fele. Körülbelül 20 méterre lehetett a kijárat amikor meg álltunk és vártuk , hogy oda érjen hozzánk. Egyre csak közeledett a bőrős féreg , majd meg állt és fel ordított.
-Hé!-kiáltott rá Dean.
A vendigu meg fordult Dean pedig el találta és a vendigu halálra égett.
-Nem is rossz mi.-mondta Dean.
Este a rendőrség kihallgatott minket. Mivel ezt nem mondhatjuk el senkinek ezért egy hatalmas grizzlire hivatkoztunk.
-Hát. köszönünk mindent.-hálálkodott Heli.
-Ugyan. Remélem még látjuk egymást.-mondta Sam.
Majd le ültünk a kocsi tetejére. Amikor rá néztem Deanre épp Tinával csókolóztak.
-Fejezzétek már be. Ez rá ér később is.-mondtam nekik nevetve.
-Miért kell neked ennyire ünnep rontónak lenned!!-mondta Dean.
-Ja és. Én vezetek.-mondtam mosolyogva.
Dean erre fel nyögött majd oda dobta nekem a kulcsot. Ezúttal Dean és Tina hátra ültek mi pedig Sammel előre. És megint elindultunk egy újabb útra. Újabb nyomokat keresve apa után.
Folytatjuk...
2013. március 10., vasárnap
1x2 Nyomtalanul / 2.rész
*Eközben California , Jericho. *
Egy kisebb furgont vezető fiatal férfi. Rá tért az 5 mérföldes út szakaszra ahol az eltűnések történnek. Épp a barátnőjével telefonál amikor meg lát valakit az út szélén. Egy fehér ruhás fiatal hölgyet tekint meg. A rádió közbe teljesen bedöglött. A telefont leteszi majd meg áll a lány mellett.
-Le robbant a kocsija?-kérdezte a fiú.
-Vigyél haza.-mondta a lány.
A fiú kinyitotta neki a kocsi ajtaját majd azt mondta.
-Oké. Szálljon csak be.
A nő lassan beszállt és helyet foglalt.
-Mondja hol lakik?
-A Brachori Rood végén.
-És halloween buli volt ebben a cuccban? Tudja egy ilyen lánynak nem szabadna itt kószálnia egyedül.
-Én veled vagyok. Szerinted csinos vagy?
A lány feljebb húzta egybe ruhás göncét , majd meg fogta a fiú állát.
-Aha.
-Akkor haza jössz velem?
-Hát.. Naná.
Majd a gázba taposott a fiú. 10 perc után oda ért a házhoz. A ház már nagyon öreg volt. Teljesen lakatlan. Üresség és sötétség. Az ablakok be voltak deszkázva.
-Ugyan már nem lakhatsz itt.-mondta a fiú.
-Sosem térhetek haza.
-Mi? Hogy érted ezt? Itt nem lakik senki. Hol laksz mond.
Mondta a fiú de amikor vissza akart nézni a lányra ő eltűnt. A fiú kiszállt a kocsiból. Az ablakon ott volt a lány kéznyoma de pár másodperc múlva el is tűnt.
-Nagyon jó vicc.-mondta már félénkebb hangon a fiú.-Vagy mennyek el?
A házból valami végig nézte a fiút. A fiú benézett az ajtónak a keretén de hirtelen a denevérek kiszállt a házból. A fiú ijedtében hátra esett és vissza futott a kocsijához.
Beszállt és gyorsan el hajtott a háztól. Amikor ezt hitte , hogy meg menekült a vissza pillantó tükörbe meg látta a lányt , hogy figyeli a hátsó ülésről a fiút. A fiú végtelen kiabálásba kezdett. Hirtelen egy híd közepére értek a fiú lefékezett. A kocsi remegni kezdett. Még egy utolsót ordított a fiú. Minden tiszta vér lett a kocsiba. És minden el halkult.
Mi reggelre Californiaba értünk. Dean egész éjjel vezetett de már meg szokta így nem volt fáradt. Meg álltunk egy régebbi benzin kútnál. Ott Dean be ment és vett már üveg szénsavas üdítőt.
-Öcsi. Kérsz reggelit?-kérdezte Dean Samtől.
-Kösz nem. Mivel fizettél ezért? Ti még ma is csináljátok a hitelkártya bulit?
-Tudod a vadászat nem fizet éppen túl jól. .-mondtam.
-Meg mi amúgy is csak úgy jelent kezünk. Ők küldik utána azt a sok kártyát.-mondta Tina.
-És ez alkalommal milyen nevet írtatok az űr lapra mi?
-Őőő. Burton Fremier és a fia Hector.-mondta Dean.
-Már is lett két új kártyánk.-mondtam.
-Nem semmi. -Sam el kezdte közbe nézni a zene kazettákat.-Öregem sürgősen új zenéket kell beszerezned.
-Miért?
-Először is mert ezek kazetták. Másodszor pedig Woltorhead , Metalika. -közbe Dean kikapta a kazettát Sam kezéből.-Az ős korszak zenéi öreg.
-Sami. Tudod mi a szabály a sofőr választ zenét az utas pedig figyel.-mondta Dean.
Be tette a kazettát és be indult a jó kis rock zene.
-A Sami olyan mint , ha kölyök lennék, Szólíts Samnek.
-Nem hallom túl hangos a zene.
Mi Tinával meg csak röhögtünk.
Pár óra múlva Jerichoba értünk. Közbe én elintéztem pár telefont.
-A kórházba , és a hulla házba nincs senki aki apára hasonlítana. -mondtam.
Látszott Deanen , hogy egy kicsit meg nyugodott. Oda értünk egy híd hoz. A rendőrség kint volt.
-Ezt nézzétek.-mondta Dean.
Dean félre állt a kocsival. Addig kiszedtem a szövetségi papírjainkat a kesztyű tartóból.
-Nyomás.-mondtam.
Majd mindannyian kiszálltunk a kocsiból és elindultunk a bűntett helyszínére.
A rendőrök épp vizsgálták a folyót és a kocsit nézték át. A két zsaru pont arról beszélt , hogy a srácnak van egy barátnője. Eminek hívják. Plakátokat ragaszt a városba. A srác aki eltűnt Troynak hívják.
De Dean bele vágott a szavukba.
-A múlt hónapban is egy ilyen eset volt itt nem!?-mondta Dean.
-Maguk meg kik?
-Szövetségi Rendőr Bíróság. -mondtam majd fel mutattam az igazolványt amit ki vettem a kesztyű tartóból.
-Nem fiatalok egy kicsit ehez?
-Kösz igazán hízelgő.-mondta Dean.
-Szóval egy hasonló eset volt itt régebben nem igaz?-érdeklődött Tina.
-De igaz. Egy mérföldnyire. És korábban is volt erre néhány.
-És az áldozat? Ismerik?-kérdezte Sam.
-Egy kis városban mindenki ismer mindenkit.
-Volt össze függés az áldozatok között azt leszámítva , hogy mind férfi?-kérdeztem.
-Nem. Nem tudunk semmiről.
-Mire gondolnak?
-Őszintén? Nem tudjuk talán sorozat gyilkos. Emberrabló.
-Nem is vártam komolyabb agy munkát vidéki zsaruktól.-mondta Dean.
Majd Sam rá taposott Dean lábára.
-Köszönjük a segítséget.-mondta Tina.
-Uraim.-köszöntem.
Elindultunk vissza a kocsi felé. Vissza felé Dean kupán vágta Samet.
-Héé. Ezt meg miért csináltad?
-Minek tapostál a lábamra?
-Minek kellet így beszélni a zsarukkal?
-Ugyan már gőzük sincs arról , hogy mi folyik itt. Hidd el csak magunkra számíthatunk. Apát is csak saját erőből tudjuk meg találni. -mondta Dean.
Fel krákogtam ebből Dean már tudta , hogy áll valaki a háta mögött.
-Segíthetek valamiben srácok?
-Kösz nem. Éppen indulunk. Muldori ügynök , Sztáli ügynök.-mondta Dean a két FBI-nak.
Utána pedig lassan el sétáltunk a sheriff mellett. Vissza ültünk a kocsiba.
-Na és most? -kérdezte Sam.
-Most meg keressük a srác barátnőjét.-mondta Tina.
-Hogy is hívják ?-kérdeztem.
-Emi.-válaszolt Tina.
Be furikáztunk a városba. Épp a fő utcán jártunk amikor Dean egyszer csak meg állt és le parkolt.
-Miért álltunk meg?-kérdeztem.
-A lány plakátokat ragaszt nem?
-De igen.
-Akkor gyerünk.
Fejezte be Dean majd kiszálltunk a kocsiból.
-Tuti ő az.-mondta Dean.
-Igen.-reagált rá Tina.
Oda mentünk a lányhoz aki a barátja Troy eltűnéséről ragasztott fel egy plakátot egy ház falára.
-Te bizonyára Emi vagy. -mondta Sam.
-Igen.
-Troy mesélt már rólad. Az unokatesói vagyunk. -mondta Dean.
-Sosem beszélt rólatok.
-A jó öreg Troy már csak ilyen. Nem maradunk sokáig megyünk Modestoba. -mondtam
-Mi is őt keressük. Ezért kérdezősködünk itt.-mondta Tina.
Oda jött egy lány Emihez és azt kérdezte tőle :
-Emi minden rendben van?
-Persze.
-Feltehetnénk esetleg pár kérdést?-kérdezte Dean.
-Rendben.-mondta Emi.
Be mentünk egy kávézóba. Ott leültünk egy asztalhoz és el kezdődött a kérdez-felelek"játék."
-Mi történt az nap este még mielőtt Troy eltűnt?-kérdezte Sam.
-Épp telefonon beszéltünk. Azt mondta , hogy mingyárt vissza hív. De azóta sem került elő.-válaszolta Emi.
-Nem csinált mostanában valami furát? Valami szokatlant?-kérdeztem.
-Nem. Legalábbis nem emlékszem.
-Szép a nyakláncod.-mondta Sam.
Egy karikában 5 ági csillag volt. Vagyis egy pentagram.
-Troytól kaptam. Főleg , hogy meg ilyessze a szüleimet. Ezzel a sátános cuccal.
-Igazság szerint pont , hogy mást jelent. A pentagram a sátán elleni védelem jele. Nagyon hatásos már persze ha hiszel benne.-mondtam.
-Oké. Ennyi volt mára az X-akták. Na szóval. Hölgyeim valami nagyon nem kóser akörül ahogyan Troy felszívódott. Szóval ha tudtok valamit. -De ekkor a két lány egymásra nézett.
-Mi az?-kérdezte Tina.
-Hát csak az a helyzet , hogy többen is el tűntek és az emberek minden félét beszélnek.-mondta Emi barátnője.
-Pontosan mit is?-kérdeztük egyszerre. De egy kicsit mindenki mást fogalmazott meg.
-Ez egy olyan itteni legenda. Volt egy lány akit egyszer megöltek a hídon több év tizede. Most is ott kísért. Autókat stoppol. És ha valaki fel veszi hát annak...örökre nyoma vész.
-Nos köszönünk mindent. Nekünk most mennünk kell.-mondta Dean.
Mi négyen fel álltunk és elindultunk vissza a kocsihoz.
-Menyünk a könyvtárba.-mondtam.
-Minek?-kérdezte Sam.
-Rá keresünk erre a nőre.-mondta Tina.
Nem volt messze a könyvtár így alig 10 perc alatt oda is értünk. Be mentünk leültem a egyik géphez és keresni kezdtem.
"női stoppos-semmi" "Centerarumi híd-semmi"
-Had próbáljam meg én.-mondta Sam.
-Fenét!-vágtam rá a kezére.
Majd hirtelen Sam meg fogta a székem és arréb gurított.
-Te sem vagy semmi.-mondtam.
-A dühös kísértetek erőszakos halálból születnek.-mondta Sam.
-Aha.-válaszolt Tina.
-Talán még sem gyilkosság.
"nő öngyilkos centerarumi híd - öngyilkosság a hídon."
Sam el kezdte fel olvasni a találatot.
-1981-ben történt. Constans Vens leugrott a Sylvania hídról és a folyóba fulladt.
-Azt is írják , hogy miért tette?-kérdezte Dean.
-Igen.
-És?
-1 órával korábban felhívta a 911-et két kisgyerekkel a fürdőkádban volt magukra hagyta őket , de amikor vissza ment már nem lélegeztek. Mind ketten meghaltak. A kicsik meghaltak és Constas ezt képtelen volt elviselni nyilatkozta a férj Joseph Vens.
-Ismerős ez a híd?!-mutatott a képre Tina.
-Induljunk.-mondtam.
Beszálltunk a kocsiba és el mentünk ahoz a hídhoz ahol Constans , és ahol a sok eltűnés történt.
-Szóval Constans itt ugrott vízbe. -mondta Dean.
-Szerinted apa is ide jött?-kérdeztem.
-Ennek a rejtélynek járt utána és most mi őt keressük.-mondta Tina.
-Na és most?-kérdezte Sam.
-Most addig kutatjuk amíg meg nem találjuk. El tarthat egy ideig.-mondtam.
-Mondtam , hogy hétfőre vissza kell érnem.-mondta Sam.
-Hétfőre. Persze a meghallgatás. Majd el felejtettem. Szóval komolyan gondolod. Tényleg valami ügyvéd féle akarsz lenni? És el venni azt a kis csajt? Jessica tudja rólad az igazat? -kérdezte Dean.
-Nem. És nem is fogja meg tudni.
-Igazán jó terv. Sokáig színlelhetsz Sami. De utána neked kell szembe nézni magaddal.
-És mit látnék?
-Hogy közénk való vagy.-mondta Tina.
-Nem. Nem vagyok olyan mint ti és nem fogok így élni.
-Felelősséggel tartozol.-mondtam.
-Nektek meg apának meg ennek a keresztes hadjáratnak? ha meg megtalálnánk azt ami meg ölte az anyátokat és a szüleinket. Akkor már mindegy. Ők már nem támadnak föl.
Ekkor Dean neki támadt Samnek és a híd tartó rúdjához nyomta.
-Ne beszélj róluk így. -mondta Dean majd elengedte Samet.
Egyszer csak mindannyian megláttuk a nőt. Ott állt a híd szélén. Ránk nézett. Majd le vetette magát a hídról. Oda futottunk de a nő eltűnt.
-Hova tűnt?-kérdezte Tina.
-Nem tudom.-mondta Dean.
Majd magától be indult a kocsi.
-Mi van itt?-kérdezte Sam.
-Ki indította be?-kérdeztem.
majd Dean elő vette a kulcsot a zsebéből. A kocsi hirtelen el kezdett felénk száguldani teljes sebességgel. El kezdtünk futni előle. Kevés esélyünk volt így le ugrottunk a hídról. Tina és Sam meg tudtak kapaszkodni a híd kiálló rudaiba de mi Deannel a vízbe estünk.
-Dean!! Joy!!-kiáltották.
Mi közbe ki másztunk a vízből.
-Mi van?-kiabált vissza Dean.
-Nem esett bajotok? -kérdezte Tina.
-Nem hát.-mondta Dean.-Te itt jól vagy hugi?
-Sárosan de jól vagyok.-mondta nevetve.
Vissza másztunk a hídra.
-A kocsinak nincs baja. -mondtam.
-Az a kis mocsok Contast micsoda egy rohadt kis nő!!-kiáltotta Dean.
-Na és hogyan tovább?-kérdezte Sam.
-Bűzlötök , mint egy budi.-mondta Tina.
Be szálltunk a kocsiba s gyorsan el hajtottunk egy motelhez.
-Egy szobát kérünk.-mondta Dean és oda adta a hitelkártyát.
-Családi találkozó lesz?
-Hogy érti?-kérdeztem.
-Egy másik Fremier is itt szállt meg egy egész hónapra vett ki itt egy szobát.-mondta a recepciós.
Rögtön azt gondoltam magamba :"Apa."
-Hányas az ő szobája ?
-10.
-Köszönjük.-mondta Dean.
El mentünk a motel abba a részébe ahol a 10-es szoba volt. Tina ügyesen kinyitotta az ajtót és be mentünk.
A szoba tele volt jegyzetekkel , képekkel , rajzokkal.
-Hűha!-mondta Sam.
-Jó pár napja biztosan nem járt itt.-mondta Dean.
-Só.-mondta Sam madj meg tapogatta , hogy meg bizonyosodjon , hogy tényleg aze
-Macska szem.-mondta Tina.
-Félt valamitől. Meg akarta gátolni , hogy be jöjjön. -mondtam.
-Mi találtál?-kérdezte Tina Deantől.
-Azok listáját akik az úton haltak meg. Ezt nem értem. EGészen más emberek más a koruk , a foglalkozásuk , a származásuk. Valami össze függés mindig van nem?! Ezekben mi lehet a közös?-mondta Dean.
Közbe én is találtam valamit.
-Apa kiderítette. -mondtam.
-Hogy érted?-kérdezte Dean.
-Megtalálta ugyan azt a cikket. Constans Vensről. Ő a fehér ruhás nő. -mondtam.
-A ravasz mindenségit. Tehát egy fehér ruhás nő vel van dolgunk. Ha apa megtalálta a holteste akkor meg semmisítette. -mondta Dean.
-Más sebezhető pontja is lehet. -mondta Sam.
-Apa ilyenkor biztosra megy. Kihantolta volna. -mondta Dean.
-Tudni , hogy hol temették el?-kérdezte Tina.
-Ebből nem derül ki. De apa helyében megkérdeztem volna a férjet. Ha még él. -mondtam.
-Na jó. Nézettek utána , hogy meg van e a címe. Mi addig rendet rakunk.-mondta Dean.
-Hé Dean. Amit az előbb mondtam a szüleinkről meg anyátokról. Én sajná...-mondta Sam de közbe Tina meg állította.
-Csak semmi ellágyulás.
-Oké. Te kis pöcs.-mondta Sam.
-Seggfej.-mondta Tina.
Másnap reggel végre tisztán és kipihenten ébredtünk.
-Éhen halok.-mondtam.
-Én is. Muszáj bekapnom valamit.-mondta Dean.
-Van is egy kajálda a közelbe nektek hozzunk valami?-kérdeztem Tinától és Samtől.
-Kösz nem.
Ki mentünk a szobából meg láttuk , hogy a két zsaru akikkel még a hídon találkoztunk beszél a recepcióssal és ránk mutogat.
-Francba!-mondta Dean és el kezdte tárcsázni Samet.
""-Itt vannak a zsaruk húzzatok el!""Sajnos már észre vettek keressétek meg apát.""
-mondta a telefonba Dean.
-Valami gond van?-kérdezte Dean a rendőröktől.
-Hol vannak a társaik?-kérdezte az egyik.
-Társaink? Milyen társaink?-értetlenkedtem.
Az másik rendőr elindult a szoba felé.
-Szóval. Hamis rendőrbírói igazolvány. Hamis hitelkártya. Van valami ami igazi?
-A didijeim.-mondta Dean.
Majd el nevettük magunkat. De ezért meg bilincseltek és be vágtak a rendőr autóba.
Be vittek minket a kapitányságra. Ott mindenfélét kérdeztek de semmit nem hittek el.
Majd a seriff be hozott egy dobozt.
-Szóval elmondanák az igazi nevüket?
-De hisz már mondtuk. Nugend. Ted és Sara Nugend.-mondta Dean.
-Azt hiszem nem fogták fel , hogy mekkora csávában vannak.
-Olyan bajban mint egy igazi fétség ügye , vagy valami igazán nagyon komoly haver ?-kérdeztem.
-10 eltűnt ember képe volt a szoba falán. Azon kívül egy csomó sátánista cucc. Hivatalosan gyanúsítottak mind ketten.
-Amikor az első áldozat 1982-ben eltűnt 3 éves voltam.-mondta Dean.
-Tudom , hogy vannak társaik. Az egyik egy idősebb pali. Talán ő kezdte ezt az egészet. Mondjátok csak Dean , Joy. Ez az övi?-kérdezte a seriff közbe az asztalra vágta apánk naplóját.
-Gondoltam , hogy ti vagytok azok. Kicsit át lapoztam ezt. Ami pedig ki derült belőle az elég gázos. De erre is rá bukkantam. Na szóval szépen itt maradtok bezárva míg el nem mondjátok , hogy mi ez. =DEAN 35 - III
*Tina és Sam szemszögük*
Sam és Tina meg találták a férj lakcímét. El mentek hozzá. És még meg is találták.
-Jó napot! Maga Joseph Vens ?-köszönt Tina.
-Aha.
-Feltehetnénk pár kérdést? -kérdezte Sam.
-Jöjjenek.-Invitált be minket a házba Joseph.
Be mentek a belső udvarba. Sam meg mutatott apáról egy képet amin Dean és én vagyunk a kezébe.
-Látta ezt az embert valamikor? vagy járt magánál?-kérdezte Sam.
-Igen. Úgy 3-4 napja járt itt. Azt mondta riporter.
-Igen. Együtt dolgozunk egy ügyön.-mondta Tina.
-Én nem tudom mi a nyavaja lehet az. Amiket az a fószer kérdezett.
-A feleségéről Contansról ugye?!-mondta Sam.
-Azt kérdezte , hogy hol temettük el.
-És pontosan hol is?-kérdezte Tina.
-Most mondjak el mindent megint?
-Ezt hívjuk tény ellenőrzésnek ha kérhetem.
-Egy kis telken a családi házam mellett Brachori Rood-on. -Miért költözött el?
-Képtelen voltam abban a házban élni ahol a gyerekeim meg haltak.
-Mr.Vens sosem nősült meg újra?
-Én ugyan nem. Constans volt életem nagy szerelme. A legszebb nő akit csak ismertem.
-Boldog házasságban éltek?
-De mennyire.
-Hát nagyon köszönjük , hogy ránk szánta az idejét.
Mondta Tina majd vissza sétáltak a kocsihoz és Vens is el kísérte őket. Vens el kezdett vissza fele menni de Sam még utána kérdezte.
-Mr.Vens sosem hallott még a fehér ruhás nőről?
-A miről?
-Fehér ruhás nő. Avagy síró asszony. Kísértet história. Vagyis inkább legenda. Ők szellemek akik több száz éve kísértenek. Rengetek helyen. Hawaiin , Mexicoba , újabban Arizónában is és Indiánában is. Ezek a nők mind különböznek a történetük mindig ugyan az.
-Nekem nincs időm ilyen marhaságokra.
- Amikor még éltek a férjük hűtlen lett hozzájuk. ezeken a nőkön át mentei elmezavar lett urrá és meg ölték a gyerekeiket. Amint rá döbbentek mit tettek magukkal is végeztek. És el átkozott szellemekké váltak. Sötét ösvényeken , folyó vizeken kísértenek ha egy hűtlen férfira bukkannak végeznek vele. És az illető sosem kerül elő.-mondta Tina.
-Azt hiszik... azt hiszik van mind ehez köze van Constanshoz? Nagyokos.
-Maga szerint?
-Lehet , hogy hibáztam párszor. De bát mit is tettem Constans sosem ölte volna meg a gyerekeket. És most tűnjenek innen. Ne hogy még egyszer meg lássam magukat .
*Dean és az én Szemszögem*
-Hányszor mondjam még. A gimis öltöző szekrényem kódja.-mondta Dean.
-Egész éjjel ezt fogjuk játszani?
-Most jött egy vész hívás lövéseket hallottak a Coke Absurd-on.-mondta az egyik zsaru.
-Nem kell ki mennetek a klotyóra?
-Nem.-mondtuk Deannel.
-Akkor jó.
Majd oda bilincseltek minket az asztalhoz. A seriff pedig ki ment és becsukta az ajtót.
-Mond azt , hogy van nálad kapocs.-mondtam Deannek.
-Az mindig van.-mondta Dean és elő vette a zsebéből.
Annak a segítségével hamar sikerült kinyitnunk a bilincseket. Dean fogta apa naplóját és még el hoztunk pát fegyvert ki másztunk az ablakon és már ki is jutottunk az épületből. Meg álltunk egy telefon fülkénél és Tina számát kezdte Dean tárcsázni.
Mivel elég hangos volt a telefon én is hallottam , hogy mit beszélnek.
-Hamis rendőrségi vészhívás drága. Nem valami szép dolog.
-Szívesen kicsi szívem.
-Azonnal beszélnünk kell.
-Igen tudom a férj tényleg hűtlen volt és ez most tényleg egy fehér ruhás nő. A régi házuk mögött temették el és apa is biztosan oda ment. Csak azt nem értem miért nem semmisítette meg a hullát.
-Épp azt akarom mondani. Apa el ment a városból.
-Mi? honnan tudod?
-Itt van a naplója.
-A nélkül sehova nem ment.
-Most úgy tűnik még is.
-És mi van benne?
-A szokásos kamu duma a tengerészetről amikor üzenni akar , hogy hova ment.
-Koordináták. Na és?
-Nem tudom.
-Nem értem mi lehetett olyan fontos , hogy apa félbe hagyott egy munkát. Mi a fene folyik itt Dean?
De ekkor Tina és Sam hirtelen fel kiáltottak és le fékeztek.
*Tina és Sam szemszöge*
A fehér ruhás nő ott termett a kocsi hátsó ülésén.
-Vigyél haza!
-Nem.
-Vigyél haza!
-Nem!-kiáltotta Sam.
Majd bezárult a kocsi és magától el indult. Alig 10 perc alatt oda értek a házhoz.
-Ne tedd ezt!-mondta Tina.
-Sosem térhetek haza.-Csak félsz haza menni.
Majd egyszer csak Tina kirepült a kocsiból a nagy ütéstől pedig el vesztette az eszméletét.
-NE!!!-kiáltott Sam.
Constans rá mászott Samre.
-Úgy fázom.
-Engem nem ölhetsz meg. Én nem voltam hűtlen. Sosem voltam.
-Majd leszel. Ölelj át!
Erre Constans meg csókolta Samet. De egyszer csak eltűnt. Hirtelen Sam el kezdett fel ordítani. A szellem vissza tért. meg próbálta kitépni Sam szívét. De Dean és én végre meg érkeztünk. Dean oda sietett Tinához és fel vette az ölébe majd élezgetni kezdte.
Én pedig lövésekkel sújtottam Constanst. Sok ideig nem tudtam vissza tartani. Sam beindította a kocsit és azt mondta.
-Haza viszlek.
Majd gázt adott a kocsinak ás egyenesen be rontott vele a házba. Tina közbe felébredt.
-Maradjatok itt.-mondtam majd be futottam Sam után.
-Sam. Sam jól vagy? Meg tudsz mozdulni?
-Igen azt hiszem.
Segítettem neki kiszállni a kocsiból. Constans épp képet nézett magáról és a két gyermekéről. Majd el dobta és nekünk tolt egy szekrényt amitől mozdulni sem tudtunk. Egyszer csak a lámpákból fény áradt ki. A lépcsőről pedig folyni kezdett a víz. Constans két gyermeke ott álltak fent a lépcső tetején majd azt mondták.
-Végre haza jöttél hozzánk mami.
A két gyermek lent termett és át ölelték édesanyjukat és el is tűntek.
-Szóval itt fojtotta meg a gyerekeit. -mondtam.
-Ezért nem térhetett haza soha. Félt szembe nézni velük.
-Te meg találtad a gyenge pontját. Szép munka volt Sami.-mondta közbe gyengén rá vágtam a mellkasára. Bár még is fájt neki.
-Bárcsak én is ezt mondanám neked , hogy lőhettél rá szemtől szembe te ökör.
-Hééé. Én mentettelek meg. De van ám itt még valami. Ha tönkre vágtad a kocsinkat kinyírlak.
Ki tolattam a kocsival és menet irányba álltam vele. Kiszálltam a kormány mögül és át ültem a helyemre az anyós ülésre. Sam is beszállt a kocsiba közbe pedig letekertem az ablakot. Tina még mindig Dean ölében feküdt.
-Mehetünk már?-kiáltottam oda nekik.
-Te mennyire vagy hűséges típus drágám.-kérdezte Dean Tinától nevetve.
-Én mindig az vagyok.-válaszolt Tina.
-Na majd meg látjuk.-mondta Dean.
Majd meg csókolta Tinát. Tina pedig nagy örömmel vissza is csókolt.
-Jajj!!! Dean ne most hódíts rá ér az később te szív tipró.-mondtam neki nevetve.
Majd Tina és Dean fel álltak és a kocsihoz sétáltak. Dean és Tina hatalmas , önelégült mosollyal az arcukon be szálltak a kocsiba. Majd Dean meg fogta a fejemet majd magához húzott és adott egy barackot.
-Mennyünk már!!!-kiáltottam fel.
Majd Dean végre el engedett és bele taposott a gázba. Út közbe meg kerestem apa tartózkodási helyét.
-Meg van. Fekete víz Hegység Colorado.
-Szép kis név. Milyen messze van?-kérdezte Dean.
-Úgy 600 mérföld.
-Ha belehúzunk reggelre talán ott lehetünk.
-Dean...-mondta Sam hátulról.
-Nem akarsz jönni.-mondta Dean.
-10 óra múlva interjúm lesz. Ott kell lennem.
-Aha. Persze. Haza viszlek. -mondta Dean.
Pár óra múlva vissza értünk az egyetem területére. Sam kiszállt a kocsiból de az ablakon még vissza nézett.
-De felhívtok a rá találtok.
Tina bólogatott.
-Később azért még fussunk össze oké?
-Ja , simán.-mondta Dean.
-Sam.... Azért ezt remekül csináltuk. -mondta Tina.
-Igen. -mondta Sam.
Majd el hajtottunk a kocsival. De nem mentünk messze.
-Dean! Állj meg! -kiáltott fel Tina.
Hátra néztünk Sam lakása lángokba tőrt ki. Dean nagyon gyorsan vissza hajtott be futottunk a lakásba. Sam az ágyon feküdt. A barátnője pedig a plafonon égett. Pont úgy halt meg ahogy anyánk.
-Azonnal el kell tünnünk! -kiáltotta Dean.
Sam et végre sikerült felkapnunk és kifutottunk a házból.
A tűzoltók eloltották a tűzet. De Jessica meg halt.
Sam a kocsinál volt. Oda mentünk hozzá. Amikor rá néztem tudtam , hogy velünk tart.
-Sok dolgunk van még.
Folytatjuk....
*Eközben California , Jericho. *
Egy kisebb furgont vezető fiatal férfi. Rá tért az 5 mérföldes út szakaszra ahol az eltűnések történnek. Épp a barátnőjével telefonál amikor meg lát valakit az út szélén. Egy fehér ruhás fiatal hölgyet tekint meg. A rádió közbe teljesen bedöglött. A telefont leteszi majd meg áll a lány mellett.
-Le robbant a kocsija?-kérdezte a fiú.
-Vigyél haza.-mondta a lány.
A fiú kinyitotta neki a kocsi ajtaját majd azt mondta.
-Oké. Szálljon csak be.
A nő lassan beszállt és helyet foglalt.
-Mondja hol lakik?
-A Brachori Rood végén.
-És halloween buli volt ebben a cuccban? Tudja egy ilyen lánynak nem szabadna itt kószálnia egyedül.
-Én veled vagyok. Szerinted csinos vagy?
A lány feljebb húzta egybe ruhás göncét , majd meg fogta a fiú állát.
-Aha.
-Akkor haza jössz velem?
-Hát.. Naná.
Majd a gázba taposott a fiú. 10 perc után oda ért a házhoz. A ház már nagyon öreg volt. Teljesen lakatlan. Üresség és sötétség. Az ablakok be voltak deszkázva.
-Ugyan már nem lakhatsz itt.-mondta a fiú.
-Sosem térhetek haza.
-Mi? Hogy érted ezt? Itt nem lakik senki. Hol laksz mond.
Mondta a fiú de amikor vissza akart nézni a lányra ő eltűnt. A fiú kiszállt a kocsiból. Az ablakon ott volt a lány kéznyoma de pár másodperc múlva el is tűnt.
-Nagyon jó vicc.-mondta már félénkebb hangon a fiú.-Vagy mennyek el?
A házból valami végig nézte a fiút. A fiú benézett az ajtónak a keretén de hirtelen a denevérek kiszállt a házból. A fiú ijedtében hátra esett és vissza futott a kocsijához.
Beszállt és gyorsan el hajtott a háztól. Amikor ezt hitte , hogy meg menekült a vissza pillantó tükörbe meg látta a lányt , hogy figyeli a hátsó ülésről a fiút. A fiú végtelen kiabálásba kezdett. Hirtelen egy híd közepére értek a fiú lefékezett. A kocsi remegni kezdett. Még egy utolsót ordított a fiú. Minden tiszta vér lett a kocsiba. És minden el halkult.
Mi reggelre Californiaba értünk. Dean egész éjjel vezetett de már meg szokta így nem volt fáradt. Meg álltunk egy régebbi benzin kútnál. Ott Dean be ment és vett már üveg szénsavas üdítőt.
-Öcsi. Kérsz reggelit?-kérdezte Dean Samtől.
-Kösz nem. Mivel fizettél ezért? Ti még ma is csináljátok a hitelkártya bulit?
-Tudod a vadászat nem fizet éppen túl jól. .-mondtam.
-Meg mi amúgy is csak úgy jelent kezünk. Ők küldik utána azt a sok kártyát.-mondta Tina.
-És ez alkalommal milyen nevet írtatok az űr lapra mi?
-Őőő. Burton Fremier és a fia Hector.-mondta Dean.
-Már is lett két új kártyánk.-mondtam.
-Nem semmi. -Sam el kezdte közbe nézni a zene kazettákat.-Öregem sürgősen új zenéket kell beszerezned.
-Miért?
-Először is mert ezek kazetták. Másodszor pedig Woltorhead , Metalika. -közbe Dean kikapta a kazettát Sam kezéből.-Az ős korszak zenéi öreg.
-Sami. Tudod mi a szabály a sofőr választ zenét az utas pedig figyel.-mondta Dean.
Be tette a kazettát és be indult a jó kis rock zene.
-A Sami olyan mint , ha kölyök lennék, Szólíts Samnek.
-Nem hallom túl hangos a zene.
Mi Tinával meg csak röhögtünk.
Pár óra múlva Jerichoba értünk. Közbe én elintéztem pár telefont.
-A kórházba , és a hulla házba nincs senki aki apára hasonlítana. -mondtam.
Látszott Deanen , hogy egy kicsit meg nyugodott. Oda értünk egy híd hoz. A rendőrség kint volt.
-Ezt nézzétek.-mondta Dean.
Dean félre állt a kocsival. Addig kiszedtem a szövetségi papírjainkat a kesztyű tartóból.
-Nyomás.-mondtam.
Majd mindannyian kiszálltunk a kocsiból és elindultunk a bűntett helyszínére.
A rendőrök épp vizsgálták a folyót és a kocsit nézték át. A két zsaru pont arról beszélt , hogy a srácnak van egy barátnője. Eminek hívják. Plakátokat ragaszt a városba. A srác aki eltűnt Troynak hívják.
De Dean bele vágott a szavukba.
-A múlt hónapban is egy ilyen eset volt itt nem!?-mondta Dean.
-Maguk meg kik?
-Szövetségi Rendőr Bíróság. -mondtam majd fel mutattam az igazolványt amit ki vettem a kesztyű tartóból.
-Nem fiatalok egy kicsit ehez?
-Kösz igazán hízelgő.-mondta Dean.
-Szóval egy hasonló eset volt itt régebben nem igaz?-érdeklődött Tina.
-De igaz. Egy mérföldnyire. És korábban is volt erre néhány.
-És az áldozat? Ismerik?-kérdezte Sam.
-Egy kis városban mindenki ismer mindenkit.
-Volt össze függés az áldozatok között azt leszámítva , hogy mind férfi?-kérdeztem.
-Nem. Nem tudunk semmiről.
-Mire gondolnak?
-Őszintén? Nem tudjuk talán sorozat gyilkos. Emberrabló.
-Nem is vártam komolyabb agy munkát vidéki zsaruktól.-mondta Dean.
Majd Sam rá taposott Dean lábára.
-Köszönjük a segítséget.-mondta Tina.
-Uraim.-köszöntem.
Elindultunk vissza a kocsi felé. Vissza felé Dean kupán vágta Samet.
-Héé. Ezt meg miért csináltad?
-Minek tapostál a lábamra?
-Minek kellet így beszélni a zsarukkal?
-Ugyan már gőzük sincs arról , hogy mi folyik itt. Hidd el csak magunkra számíthatunk. Apát is csak saját erőből tudjuk meg találni. -mondta Dean.
Fel krákogtam ebből Dean már tudta , hogy áll valaki a háta mögött.
-Segíthetek valamiben srácok?
-Kösz nem. Éppen indulunk. Muldori ügynök , Sztáli ügynök.-mondta Dean a két FBI-nak.
Utána pedig lassan el sétáltunk a sheriff mellett. Vissza ültünk a kocsiba.
-Na és most? -kérdezte Sam.
-Most meg keressük a srác barátnőjét.-mondta Tina.
-Hogy is hívják ?-kérdeztem.
-Emi.-válaszolt Tina.
Be furikáztunk a városba. Épp a fő utcán jártunk amikor Dean egyszer csak meg állt és le parkolt.
-Miért álltunk meg?-kérdeztem.
-A lány plakátokat ragaszt nem?
-De igen.
-Akkor gyerünk.
Fejezte be Dean majd kiszálltunk a kocsiból.
-Tuti ő az.-mondta Dean.
-Igen.-reagált rá Tina.
Oda mentünk a lányhoz aki a barátja Troy eltűnéséről ragasztott fel egy plakátot egy ház falára.
-Te bizonyára Emi vagy. -mondta Sam.
-Igen.
-Troy mesélt már rólad. Az unokatesói vagyunk. -mondta Dean.
-Sosem beszélt rólatok.
-A jó öreg Troy már csak ilyen. Nem maradunk sokáig megyünk Modestoba. -mondtam
-Mi is őt keressük. Ezért kérdezősködünk itt.-mondta Tina.
Oda jött egy lány Emihez és azt kérdezte tőle :
-Emi minden rendben van?
-Persze.
-Feltehetnénk esetleg pár kérdést?-kérdezte Dean.
-Rendben.-mondta Emi.
Be mentünk egy kávézóba. Ott leültünk egy asztalhoz és el kezdődött a kérdez-felelek"játék."
-Mi történt az nap este még mielőtt Troy eltűnt?-kérdezte Sam.
-Épp telefonon beszéltünk. Azt mondta , hogy mingyárt vissza hív. De azóta sem került elő.-válaszolta Emi.
-Nem csinált mostanában valami furát? Valami szokatlant?-kérdeztem.
-Nem. Legalábbis nem emlékszem.
-Szép a nyakláncod.-mondta Sam.
Egy karikában 5 ági csillag volt. Vagyis egy pentagram.
-Troytól kaptam. Főleg , hogy meg ilyessze a szüleimet. Ezzel a sátános cuccal.
-Igazság szerint pont , hogy mást jelent. A pentagram a sátán elleni védelem jele. Nagyon hatásos már persze ha hiszel benne.-mondtam.
-Oké. Ennyi volt mára az X-akták. Na szóval. Hölgyeim valami nagyon nem kóser akörül ahogyan Troy felszívódott. Szóval ha tudtok valamit. -De ekkor a két lány egymásra nézett.
-Mi az?-kérdezte Tina.
-Hát csak az a helyzet , hogy többen is el tűntek és az emberek minden félét beszélnek.-mondta Emi barátnője.
-Pontosan mit is?-kérdeztük egyszerre. De egy kicsit mindenki mást fogalmazott meg.
-Ez egy olyan itteni legenda. Volt egy lány akit egyszer megöltek a hídon több év tizede. Most is ott kísért. Autókat stoppol. És ha valaki fel veszi hát annak...örökre nyoma vész.
-Nos köszönünk mindent. Nekünk most mennünk kell.-mondta Dean.
Mi négyen fel álltunk és elindultunk vissza a kocsihoz.
-Menyünk a könyvtárba.-mondtam.
-Minek?-kérdezte Sam.
-Rá keresünk erre a nőre.-mondta Tina.
Nem volt messze a könyvtár így alig 10 perc alatt oda is értünk. Be mentünk leültem a egyik géphez és keresni kezdtem.
"női stoppos-semmi" "Centerarumi híd-semmi"
-Had próbáljam meg én.-mondta Sam.
-Fenét!-vágtam rá a kezére.
Majd hirtelen Sam meg fogta a székem és arréb gurított.
-Te sem vagy semmi.-mondtam.
-A dühös kísértetek erőszakos halálból születnek.-mondta Sam.
-Aha.-válaszolt Tina.
-Talán még sem gyilkosság.
"nő öngyilkos centerarumi híd - öngyilkosság a hídon."
Sam el kezdte fel olvasni a találatot.
-1981-ben történt. Constans Vens leugrott a Sylvania hídról és a folyóba fulladt.
-Azt is írják , hogy miért tette?-kérdezte Dean.
-Igen.
-És?
-1 órával korábban felhívta a 911-et két kisgyerekkel a fürdőkádban volt magukra hagyta őket , de amikor vissza ment már nem lélegeztek. Mind ketten meghaltak. A kicsik meghaltak és Constas ezt képtelen volt elviselni nyilatkozta a férj Joseph Vens.
-Ismerős ez a híd?!-mutatott a képre Tina.
-Induljunk.-mondtam.
Beszálltunk a kocsiba és el mentünk ahoz a hídhoz ahol Constans , és ahol a sok eltűnés történt.
-Szóval Constans itt ugrott vízbe. -mondta Dean.
-Szerinted apa is ide jött?-kérdeztem.
-Ennek a rejtélynek járt utána és most mi őt keressük.-mondta Tina.
-Na és most?-kérdezte Sam.
-Most addig kutatjuk amíg meg nem találjuk. El tarthat egy ideig.-mondtam.
-Mondtam , hogy hétfőre vissza kell érnem.-mondta Sam.
-Hétfőre. Persze a meghallgatás. Majd el felejtettem. Szóval komolyan gondolod. Tényleg valami ügyvéd féle akarsz lenni? És el venni azt a kis csajt? Jessica tudja rólad az igazat? -kérdezte Dean.
-Nem. És nem is fogja meg tudni.
-Igazán jó terv. Sokáig színlelhetsz Sami. De utána neked kell szembe nézni magaddal.
-És mit látnék?
-Hogy közénk való vagy.-mondta Tina.
-Nem. Nem vagyok olyan mint ti és nem fogok így élni.
-Felelősséggel tartozol.-mondtam.
-Nektek meg apának meg ennek a keresztes hadjáratnak? ha meg megtalálnánk azt ami meg ölte az anyátokat és a szüleinket. Akkor már mindegy. Ők már nem támadnak föl.
Ekkor Dean neki támadt Samnek és a híd tartó rúdjához nyomta.
-Ne beszélj róluk így. -mondta Dean majd elengedte Samet.
Egyszer csak mindannyian megláttuk a nőt. Ott állt a híd szélén. Ránk nézett. Majd le vetette magát a hídról. Oda futottunk de a nő eltűnt.
-Hova tűnt?-kérdezte Tina.
-Nem tudom.-mondta Dean.
Majd magától be indult a kocsi.
-Mi van itt?-kérdezte Sam.
-Ki indította be?-kérdeztem.
majd Dean elő vette a kulcsot a zsebéből. A kocsi hirtelen el kezdett felénk száguldani teljes sebességgel. El kezdtünk futni előle. Kevés esélyünk volt így le ugrottunk a hídról. Tina és Sam meg tudtak kapaszkodni a híd kiálló rudaiba de mi Deannel a vízbe estünk.
-Dean!! Joy!!-kiáltották.
Mi közbe ki másztunk a vízből.
-Mi van?-kiabált vissza Dean.
-Nem esett bajotok? -kérdezte Tina.
-Nem hát.-mondta Dean.-Te itt jól vagy hugi?
-Sárosan de jól vagyok.-mondta nevetve.
Vissza másztunk a hídra.
-A kocsinak nincs baja. -mondtam.
-Az a kis mocsok Contast micsoda egy rohadt kis nő!!-kiáltotta Dean.
-Na és hogyan tovább?-kérdezte Sam.
-Bűzlötök , mint egy budi.-mondta Tina.
Be szálltunk a kocsiba s gyorsan el hajtottunk egy motelhez.
-Egy szobát kérünk.-mondta Dean és oda adta a hitelkártyát.
-Családi találkozó lesz?
-Hogy érti?-kérdeztem.
-Egy másik Fremier is itt szállt meg egy egész hónapra vett ki itt egy szobát.-mondta a recepciós.
Rögtön azt gondoltam magamba :"Apa."
-Hányas az ő szobája ?
-10.
-Köszönjük.-mondta Dean.
El mentünk a motel abba a részébe ahol a 10-es szoba volt. Tina ügyesen kinyitotta az ajtót és be mentünk.
A szoba tele volt jegyzetekkel , képekkel , rajzokkal.
-Hűha!-mondta Sam.
-Jó pár napja biztosan nem járt itt.-mondta Dean.
-Só.-mondta Sam madj meg tapogatta , hogy meg bizonyosodjon , hogy tényleg aze
-Macska szem.-mondta Tina.
-Félt valamitől. Meg akarta gátolni , hogy be jöjjön. -mondtam.
-Mi találtál?-kérdezte Tina Deantől.
-Azok listáját akik az úton haltak meg. Ezt nem értem. EGészen más emberek más a koruk , a foglalkozásuk , a származásuk. Valami össze függés mindig van nem?! Ezekben mi lehet a közös?-mondta Dean.
Közbe én is találtam valamit.
-Apa kiderítette. -mondtam.
-Hogy érted?-kérdezte Dean.
-Megtalálta ugyan azt a cikket. Constans Vensről. Ő a fehér ruhás nő. -mondtam.
-A ravasz mindenségit. Tehát egy fehér ruhás nő vel van dolgunk. Ha apa megtalálta a holteste akkor meg semmisítette. -mondta Dean.
-Más sebezhető pontja is lehet. -mondta Sam.
-Apa ilyenkor biztosra megy. Kihantolta volna. -mondta Dean.
-Tudni , hogy hol temették el?-kérdezte Tina.
-Ebből nem derül ki. De apa helyében megkérdeztem volna a férjet. Ha még él. -mondtam.
-Na jó. Nézettek utána , hogy meg van e a címe. Mi addig rendet rakunk.-mondta Dean.
-Hé Dean. Amit az előbb mondtam a szüleinkről meg anyátokról. Én sajná...-mondta Sam de közbe Tina meg állította.
-Csak semmi ellágyulás.
-Oké. Te kis pöcs.-mondta Sam.
-Seggfej.-mondta Tina.
Másnap reggel végre tisztán és kipihenten ébredtünk.
-Éhen halok.-mondtam.
-Én is. Muszáj bekapnom valamit.-mondta Dean.
-Van is egy kajálda a közelbe nektek hozzunk valami?-kérdeztem Tinától és Samtől.
-Kösz nem.
Ki mentünk a szobából meg láttuk , hogy a két zsaru akikkel még a hídon találkoztunk beszél a recepcióssal és ránk mutogat.
-Francba!-mondta Dean és el kezdte tárcsázni Samet.
""-Itt vannak a zsaruk húzzatok el!""Sajnos már észre vettek keressétek meg apát.""
-mondta a telefonba Dean.
-Valami gond van?-kérdezte Dean a rendőröktől.
-Hol vannak a társaik?-kérdezte az egyik.
-Társaink? Milyen társaink?-értetlenkedtem.
Az másik rendőr elindult a szoba felé.
-Szóval. Hamis rendőrbírói igazolvány. Hamis hitelkártya. Van valami ami igazi?
-A didijeim.-mondta Dean.
Majd el nevettük magunkat. De ezért meg bilincseltek és be vágtak a rendőr autóba.
Be vittek minket a kapitányságra. Ott mindenfélét kérdeztek de semmit nem hittek el.
Majd a seriff be hozott egy dobozt.
-Szóval elmondanák az igazi nevüket?
-De hisz már mondtuk. Nugend. Ted és Sara Nugend.-mondta Dean.
-Azt hiszem nem fogták fel , hogy mekkora csávában vannak.
-Olyan bajban mint egy igazi fétség ügye , vagy valami igazán nagyon komoly haver ?-kérdeztem.
-10 eltűnt ember képe volt a szoba falán. Azon kívül egy csomó sátánista cucc. Hivatalosan gyanúsítottak mind ketten.
-Amikor az első áldozat 1982-ben eltűnt 3 éves voltam.-mondta Dean.
-Tudom , hogy vannak társaik. Az egyik egy idősebb pali. Talán ő kezdte ezt az egészet. Mondjátok csak Dean , Joy. Ez az övi?-kérdezte a seriff közbe az asztalra vágta apánk naplóját.
-Gondoltam , hogy ti vagytok azok. Kicsit át lapoztam ezt. Ami pedig ki derült belőle az elég gázos. De erre is rá bukkantam. Na szóval szépen itt maradtok bezárva míg el nem mondjátok , hogy mi ez. =DEAN 35 - III
*Tina és Sam szemszögük*
Sam és Tina meg találták a férj lakcímét. El mentek hozzá. És még meg is találták.
-Jó napot! Maga Joseph Vens ?-köszönt Tina.
-Aha.
-Feltehetnénk pár kérdést? -kérdezte Sam.
-Jöjjenek.-Invitált be minket a házba Joseph.
Be mentek a belső udvarba. Sam meg mutatott apáról egy képet amin Dean és én vagyunk a kezébe.
-Látta ezt az embert valamikor? vagy járt magánál?-kérdezte Sam.
-Igen. Úgy 3-4 napja járt itt. Azt mondta riporter.
-Igen. Együtt dolgozunk egy ügyön.-mondta Tina.
-Én nem tudom mi a nyavaja lehet az. Amiket az a fószer kérdezett.
-A feleségéről Contansról ugye?!-mondta Sam.
-Azt kérdezte , hogy hol temettük el.
-És pontosan hol is?-kérdezte Tina.
-Most mondjak el mindent megint?
-Ezt hívjuk tény ellenőrzésnek ha kérhetem.
-Egy kis telken a családi házam mellett Brachori Rood-on. -Miért költözött el?
-Képtelen voltam abban a házban élni ahol a gyerekeim meg haltak.
-Mr.Vens sosem nősült meg újra?
-Én ugyan nem. Constans volt életem nagy szerelme. A legszebb nő akit csak ismertem.
-Boldog házasságban éltek?
-De mennyire.
-Hát nagyon köszönjük , hogy ránk szánta az idejét.
Mondta Tina majd vissza sétáltak a kocsihoz és Vens is el kísérte őket. Vens el kezdett vissza fele menni de Sam még utána kérdezte.
-Mr.Vens sosem hallott még a fehér ruhás nőről?
-A miről?
-Fehér ruhás nő. Avagy síró asszony. Kísértet história. Vagyis inkább legenda. Ők szellemek akik több száz éve kísértenek. Rengetek helyen. Hawaiin , Mexicoba , újabban Arizónában is és Indiánában is. Ezek a nők mind különböznek a történetük mindig ugyan az.
-Nekem nincs időm ilyen marhaságokra.
- Amikor még éltek a férjük hűtlen lett hozzájuk. ezeken a nőkön át mentei elmezavar lett urrá és meg ölték a gyerekeiket. Amint rá döbbentek mit tettek magukkal is végeztek. És el átkozott szellemekké váltak. Sötét ösvényeken , folyó vizeken kísértenek ha egy hűtlen férfira bukkannak végeznek vele. És az illető sosem kerül elő.-mondta Tina.
-Azt hiszik... azt hiszik van mind ehez köze van Constanshoz? Nagyokos.
-Maga szerint?
-Lehet , hogy hibáztam párszor. De bát mit is tettem Constans sosem ölte volna meg a gyerekeket. És most tűnjenek innen. Ne hogy még egyszer meg lássam magukat .
*Dean és az én Szemszögem*
-Hányszor mondjam még. A gimis öltöző szekrényem kódja.-mondta Dean.
-Egész éjjel ezt fogjuk játszani?
-Most jött egy vész hívás lövéseket hallottak a Coke Absurd-on.-mondta az egyik zsaru.
-Nem kell ki mennetek a klotyóra?
-Nem.-mondtuk Deannel.
-Akkor jó.
Majd oda bilincseltek minket az asztalhoz. A seriff pedig ki ment és becsukta az ajtót.
-Mond azt , hogy van nálad kapocs.-mondtam Deannek.
-Az mindig van.-mondta Dean és elő vette a zsebéből.
Annak a segítségével hamar sikerült kinyitnunk a bilincseket. Dean fogta apa naplóját és még el hoztunk pát fegyvert ki másztunk az ablakon és már ki is jutottunk az épületből. Meg álltunk egy telefon fülkénél és Tina számát kezdte Dean tárcsázni.
Mivel elég hangos volt a telefon én is hallottam , hogy mit beszélnek.
-Hamis rendőrségi vészhívás drága. Nem valami szép dolog.
-Szívesen kicsi szívem.
-Azonnal beszélnünk kell.
-Igen tudom a férj tényleg hűtlen volt és ez most tényleg egy fehér ruhás nő. A régi házuk mögött temették el és apa is biztosan oda ment. Csak azt nem értem miért nem semmisítette meg a hullát.
-Épp azt akarom mondani. Apa el ment a városból.
-Mi? honnan tudod?
-Itt van a naplója.
-A nélkül sehova nem ment.
-Most úgy tűnik még is.
-És mi van benne?
-A szokásos kamu duma a tengerészetről amikor üzenni akar , hogy hova ment.
-Koordináták. Na és?
-Nem tudom.
-Nem értem mi lehetett olyan fontos , hogy apa félbe hagyott egy munkát. Mi a fene folyik itt Dean?
De ekkor Tina és Sam hirtelen fel kiáltottak és le fékeztek.
*Tina és Sam szemszöge*
A fehér ruhás nő ott termett a kocsi hátsó ülésén.
-Vigyél haza!
-Nem.
-Vigyél haza!
-Nem!-kiáltotta Sam.
Majd bezárult a kocsi és magától el indult. Alig 10 perc alatt oda értek a házhoz.
-Ne tedd ezt!-mondta Tina.
-Sosem térhetek haza.-Csak félsz haza menni.
Majd egyszer csak Tina kirepült a kocsiból a nagy ütéstől pedig el vesztette az eszméletét.
-NE!!!-kiáltott Sam.
Constans rá mászott Samre.
-Úgy fázom.
-Engem nem ölhetsz meg. Én nem voltam hűtlen. Sosem voltam.
-Majd leszel. Ölelj át!
Erre Constans meg csókolta Samet. De egyszer csak eltűnt. Hirtelen Sam el kezdett fel ordítani. A szellem vissza tért. meg próbálta kitépni Sam szívét. De Dean és én végre meg érkeztünk. Dean oda sietett Tinához és fel vette az ölébe majd élezgetni kezdte.
Én pedig lövésekkel sújtottam Constanst. Sok ideig nem tudtam vissza tartani. Sam beindította a kocsit és azt mondta.
-Haza viszlek.
Majd gázt adott a kocsinak ás egyenesen be rontott vele a házba. Tina közbe felébredt.
-Maradjatok itt.-mondtam majd be futottam Sam után.
-Sam. Sam jól vagy? Meg tudsz mozdulni?
-Igen azt hiszem.
Segítettem neki kiszállni a kocsiból. Constans épp képet nézett magáról és a két gyermekéről. Majd el dobta és nekünk tolt egy szekrényt amitől mozdulni sem tudtunk. Egyszer csak a lámpákból fény áradt ki. A lépcsőről pedig folyni kezdett a víz. Constans két gyermeke ott álltak fent a lépcső tetején majd azt mondták.
-Végre haza jöttél hozzánk mami.
A két gyermek lent termett és át ölelték édesanyjukat és el is tűntek.
-Szóval itt fojtotta meg a gyerekeit. -mondtam.
-Ezért nem térhetett haza soha. Félt szembe nézni velük.
-Te meg találtad a gyenge pontját. Szép munka volt Sami.-mondta közbe gyengén rá vágtam a mellkasára. Bár még is fájt neki.
-Bárcsak én is ezt mondanám neked , hogy lőhettél rá szemtől szembe te ökör.
-Hééé. Én mentettelek meg. De van ám itt még valami. Ha tönkre vágtad a kocsinkat kinyírlak.
Ki tolattam a kocsival és menet irányba álltam vele. Kiszálltam a kormány mögül és át ültem a helyemre az anyós ülésre. Sam is beszállt a kocsiba közbe pedig letekertem az ablakot. Tina még mindig Dean ölében feküdt.
-Mehetünk már?-kiáltottam oda nekik.
-Te mennyire vagy hűséges típus drágám.-kérdezte Dean Tinától nevetve.
-Én mindig az vagyok.-válaszolt Tina.
-Na majd meg látjuk.-mondta Dean.
Majd meg csókolta Tinát. Tina pedig nagy örömmel vissza is csókolt.
-Jajj!!! Dean ne most hódíts rá ér az később te szív tipró.-mondtam neki nevetve.
Majd Tina és Dean fel álltak és a kocsihoz sétáltak. Dean és Tina hatalmas , önelégült mosollyal az arcukon be szálltak a kocsiba. Majd Dean meg fogta a fejemet majd magához húzott és adott egy barackot.
-Mennyünk már!!!-kiáltottam fel.
Majd Dean végre el engedett és bele taposott a gázba. Út közbe meg kerestem apa tartózkodási helyét.
-Meg van. Fekete víz Hegység Colorado.
-Szép kis név. Milyen messze van?-kérdezte Dean.
-Úgy 600 mérföld.
-Ha belehúzunk reggelre talán ott lehetünk.
-Dean...-mondta Sam hátulról.
-Nem akarsz jönni.-mondta Dean.
-10 óra múlva interjúm lesz. Ott kell lennem.
-Aha. Persze. Haza viszlek. -mondta Dean.
Pár óra múlva vissza értünk az egyetem területére. Sam kiszállt a kocsiból de az ablakon még vissza nézett.
-De felhívtok a rá találtok.
Tina bólogatott.
-Később azért még fussunk össze oké?
-Ja , simán.-mondta Dean.
-Sam.... Azért ezt remekül csináltuk. -mondta Tina.
-Igen. -mondta Sam.
Majd el hajtottunk a kocsival. De nem mentünk messze.
-Dean! Állj meg! -kiáltott fel Tina.
Hátra néztünk Sam lakása lángokba tőrt ki. Dean nagyon gyorsan vissza hajtott be futottunk a lakásba. Sam az ágyon feküdt. A barátnője pedig a plafonon égett. Pont úgy halt meg ahogy anyánk.
-Azonnal el kell tünnünk! -kiáltotta Dean.
Sam et végre sikerült felkapnunk és kifutottunk a házból.
A tűzoltók eloltották a tűzet. De Jessica meg halt.
Sam a kocsinál volt. Oda mentünk hozzá. Amikor rá néztem tudtam , hogy velünk tart.
-Sok dolgunk van még.
Folytatjuk....
1x1 Nyomtalanul / 1.rész
Lawrence , Kansas. A nevem Joy Winchester. Van egy bátyám Dean. Mindig jól ki jöttünk szerettük egymást. Egy nagy családi házba nőttünk fel. Vagyis ameddig tudtunk. Ugyan is a házunk felégett. A rendőrök , a lakosok szinte senki nem derítette ki , hogy miért. Bár a nyomozók meghibásodott kábelekre gyanakodtak. De sajnos édesanyánk a nagy tűz vészbe meg halt. Amikor ez a tűz esett történt én még csak fél éves voltam , a bátyám pedig 5 éves volt. A továbbiakban apánkkal nőttünk fel. Na meg persze a család közeli barátjával az Ackles családdal. Tina Ackles és Sam Ackles jó testvérek. Vigyázunk egymásra. A két családnak van egy titkuk. Vadászok vagyunk. De nem vadakra vadászunk , és nem is vagyunk orrvadászok. Démonokat vadászunk le , szellemek engedünk át a túl világra. És pontosan csak mi tudjuk , hogy mi is történt az nap este amikor felégett a házunk.
22 évvel ezelőtt...
Bent feküdtem a kis ágyamba. Dean , anya és apa adtak nekem egy jó éjt puszit. Mindannyian jóéjszakát kívántak nekem majd ki mentek a szobából. Az izgő mozgó is játékaim , az altadó dalt éneklő kis kőrhinta minden el hallgatott , a villany el ment de csak az én szobámba. Valami közeledik. Valami gonosz. Aztán egy sötét , sárga szemű alak meg állt a kis ágyam mellett és mélyen rám nézett. Meg vágta a kezét és a vérét bele csöpögtette a számba. Amikor anya be jött a szobámba azt hitte , hogy apám áll fölöttem és ő próbál vigasztalni. Majd anyám le ment a lépcsőn. Meg látta apámat amit el aludt a tévé előtt. Meg rémülve kezdett el vissza rohanni hozzám. De én nem voltam túlzottan élet veszélybe. De amint anyám belépett a szobámba azonnal meg kellett halnia. A démon át szúrta valamivel a falhoz vágta majd fel tolta a plafonra.
Csak egyetlen rövid vérfagyasztó sikítás hagyta el a száját. Apám sietett fel. Hirtelen csönd lett. Anyám a plafonról holt , de még mindig gyönyör kék szemével nézett engem. Apám nem vette észre őt. De amikor meg látta , hogy a fejem mellé csöpög valami a plafonról. Látta és már tudta , hogy az vér. Apám fel nézett , majd a földre rogyott. El szőrnyülve nézte , hogy halott feleségével végzett egy démon. Hirtelen anyámból kicsapott a tűz. Apám fel kapott engem. Dean a lépcső végén várt de nem tudta mi történt. Apa belenyomott engem Dean kezébe. Elkezdett velem kifutni. Mi éppen kiértünk de akkor apánk hirtelen felkapott minket és át futott velünk az utca túl oldalára , hogy a démoni tűz ne érjen el minket. Majd végig néztük , ahogy szeretett otthonunk el ég. Acklesék oda futottak hozzánk. Velük is ugyan ez történt. De nekik nem égett fel a házuk. Mert nem is tudták , hogy a démon hozzájuk és el ment. A velem egy idős Tinával is ugyan azt tette amit velem. Így bennünk is meg van a démoni vér.
Ezekben az időkben együtt vadásztunk a démonokra. Egy család lettünk. De ez súlyos veszteségekkel járt. Sajnos Tina és Sam szüleit is elragadta a halál. Sam ekkor el ment tőlünk. Így már csak 4-en folytattuk a családi válalkozást. De olyan dolog történt ami újból mindent meg változtat.
Napjainkban...
- A jó öreg Stanford egyetem. Biztos , hogy meg találjuk Samet?-érdeklődött Tina.
- Tényleg Dean. Tudott , hogy Sam mégis melyik egyetemi épületbe tartózkodik?-kérdeztem én is Deantől.
-Háát...Abba ott.-mutatott Dean rá az egyik házra.
-Halloween party lesz.-mondta Tina.
-Honnan tudod?-kérdeztem.
Tina rá mutatott egy plakátra. És valóban. Ma este halloween buli.
-Remek. Akkor meg várjuk amíg haza jönnek.-mondta Dean.
-És addig mit csinálunk?-kérdezem.
-Például hoz hatnál nekem egy pitét.-mondta nagy mosollyal a arcán Dean.
Be esteledett. Sam és egy lány vissza mentek a lakásukba. Késő éjjel volt már amikor Dean a kocsiba meg szólalt.
-Gyerünk!
Majd kiszálltunk a kocsiból és el indultunk a ház felé.
-Na gyerünk Tina te értesz a zárakhoz. Nyisd ki.-mondta Dean majd Tina egyszerűen csak kinyitotta az ajtót.
-Ennyi.
-Ha tudtam volna...
-Tudjuk Dean. Neked is ment volna.-mondta neki nevetve.
Sötét volt bent. Körbe néztünk a házba. Egyszer csak valaki hátulról aljas módon meg támadta Deant. Sam volt az. Dean nem bántotta te mégis csak leterítette a földre Samet.
-Nyugalom kis tigris.-mondta viccesen Dean.
-Dean!! Rohadtul megijesztettél.-mondta Sam félénk hangon.
-Mert ki jöttél a gyakorlatból.-szólalt meg Tina.
Majd a fordult a kocka Sam kerekedett felülre.
-Vagy még sem.-mondtam.
-Na szállj le rólam.-mondta Dean.
-Egyáltalán mit csináltok itt?-kérdezte Sam.
-Csak egy sört kerestünk.-válaszoltam.
-Azt kérdeztem mit csináltok itt!.-mondta Sam nyugtalanul.
-Na jó rendben beszélnünk kell.-mondta Tina.
-Igen. Ott a telefon. -mondta Sam okoskodóan.
-Ha csörgök felveszed?
Majd Sam barátnője ki jött a szobából és fel kapcsolta a villanyt.
-Sam?!-mondta.
-Jess. Szia.-mondta Sam.
-Tina , Joy, Dean ő a barátnőm.
-Ő a húgod Tina?-kérdezte Jess.
-Jók a törpjeid.-mondta Dean Jessica pólójára mutatva.-Bár véleményem szerint túl jó vagy te az öcsköshöz.
-Mingyár fel veszek valamit.
-Ugyan ne fáradj.-mondtam.
-Egy kicsit el rabolnám a pasidat. Családi ügyekről van szó. De azért nagyon örültem.-mondta Tina.
-Nem. Bármit is akartok mondani előtte nyugodtan mondhatjátok.-mondta Sam közbe oda sétált Jesshez.
-Oké. .-mondta Tina majd rám nézett.
-Apa párnapja nem jött haza.
-Biztos megint csak sokat túlórázik. Majd haza fog menni.
-Most vadászni ment. És több napja nem jött haza.-mondta Dean teljes komolysággal.
Sam arcára hidegség ült. Majd meg szólalt.
-Bocsáss meg egy kicsit Jess. Ki kell mennünk.
Elkezdtünk kifele menni. Le a lépcsőn.
-Velünk kell jönnöd.-mondtam.
-Nem törhettek csak úgy be éjnek évadján és várhatjátok el , hogy veletek menjek.-vágta rögtön rá Sam-
-Úgy látom nem figyeltél az öreg eltűnt és együtt kell megtalálnunk. -mondta Tina.
-Nem emlékeztek az Emburdsti kopogó szellemre meg a démonokra Houstonba többször is eltűnt és soha nem lett semmi baja.-mondta Sam.
-De soha nem ilyen hosszú időre. Most akkor jössz vagy nem?-kérdeztem de most már nyugtalanul és idegesen.
-Nem.
-Miért nem?-kérdezte rögtön Tina.
-Mert meg fogadtam , hogy abba hagyom a vadászatot örökre.
-Ugyan nem volt könnyű dolog. De rossz sem.-mondta Dean.
-Tényleg? Amikor azt mondta apának félek a gardróbba egy 45-ös gépfegyvert nyomott a kezembe.
-Mit kellett volna tenni?-kérdeztem.
-Csak 9 éves voltam. Mondhatta például , hogy ne féljek a sötétben.
-Micsoda hülyeség még , hogy ne félj a sötétben. Más sem lehet ott te is tudod , hogy mikkel találkoztunk.-mondta Tina.
-Igen tudom. De apa meg szállottan kereste azt ami akkor végzett anyátokkal és a szüleinkkel. De azóta se talált semmit. Hát inkább végzünk minden gonosz dologgal. -mondta Sam.
-És ezzel sok emberi életet meg mentünk. -mondta Dean.
-Szerinted a szüleink és anyátok ilyen életet szántak nekünk?!-mondta Sam.
De ekkor kicsaptam az ajtót és ki mentünk.
-Fegyver használatot tanulni. Meg , hogy , hogyan kell ezüstből lövedéket önteni. Nem is gyerekkor volt ez hanem harci kiképzés.-mondta Sam.
-Na és te mit akarsz? Szép kis cukor mázas életet élni? Ezt akarod?-kérdezte Tina.
-Nem. Nem normálisat.é Biztonságosat.
-Ezért menekültél el?
-Egyetemre akartam menni. Apa mondta azt , hogy ha el megyek ne is jöjjek vissza. És így is lesz.
-Csak , hogy apa most nagy bajban van. Azis lehet , hogy már nem él Sam. Nekünk hármunknak nem fog menni.-mondtam.
-Dehogy nem.
-Hát igen. Csak nem akarjuk.-mondta Tina.
Sam vett egy nagy levegőt. Le nézett a földre. Majd egy kis idő után vissza nézett ránk.
-És mire vadászott most?-kezdett végre érdeklődni Sam.
Nem mondtunk semmit. Dean fel nyitotta a kocsi csomag tartóját. A csomag tartó tele volt fegyverekkel , sótöltetekkel ,, keresztel , szentelt vízzel és sok más kellékkel is.
-Oké. Lássuk csak hová is tehettem.-mondta Dean majd el kezdett valamit keresni.
-Amikor neki vágott miért nem ment vele valamelyikőtök is?
-Volt egy saját munkánk. Egy voodoos dolog oda lent New Orlenceban.-válaszoltam.
-Elengedett titeket egyedül egy vadászatra?
-Már 23-26 évesek vagyunk.-mondta Tina.
Dean végre meg találta a papírt amire össze voltak gyűjtve az adatok.
-Na szóval apa ezt a fekete cuccost ment ellenőrizni a Californiai Jerichoba. Úgy egy hónapja volt nézd csak.-mondta Dean majd oda adta Samnek az egyik újság cikket. - A pasi kocsiját meg találták de a pasi eltűnt már 1 hónapja semmi nyoma.
-Talán el rabolták.
-Aha. Nos itt egy újabb áprilisból , aztán decemberből , aztán 2004-ből , aztán 2003-ból , 1998-ból , 1992-ből , az elmúlt 20 évben összesen tízen.-mondta Tina.
-Mindannyian ugyan azon az 5 mérföldes út szakaszon tűntek el. És egyre gyakrabban fordult elő így apa úgy határozott , hogy utána néz. És ez úgy 3 hete volt. Azóta nem hallottunk róla ami elég gáz.-mondtam.
-És...Tegnap jött ez az üzenet.-mondta Dean.
Majd elő vett egy diktafont és elkezdte lejátszani a hangot.
---Dean , valami történni fog. Nagyon komoly a dolog. Ki kel deríteni mi ez az egész. Legyetek nagyon óvatosak. Mind veszélyben vagyunk.---
-Lehet a szalagon valami más is. -mondta Sam.
-Jó az ötlet olyan ez , mint a biciklizés. -mondta Tina mosolyogva Samnek.
-Na szóval. Lelassítottam a felvételt , levettem a a zörejeket , kivettem amit csak lehetett. -mondtam.
Ki vettem Dean kezéből a készüléket és el kezdtem vele babrálni.
---Soha. Soha nem térhetek haza.---
-Sose térhet haza!-mondta Sam.
Dean fel állt és le csukta a kocsi csomagtartóját.
-2 éve Sami. Sose zavartunk. Sose kértünk tőled semmit. -mondta Tina.
Sam rövid gondolkodás után rá vágta.
-Hát jó. Legyen. Veletek megyek. Segítek meg találni. De hétfőre vissza kell érnem. Várjatok meg itt.
-Mi lesz hétfőm?-kérdeztem.
-Hát egy..egy..interjúra kell mennem.
-Állás interjúra? Hagyd ki.-mondta Dean.
-Felvételi beszélgetés a jogi karon. Az egész jövőm ezen áll vagy bukik.
-Jogi kar.-mondta nem túl meg lepően Tina.
-Akkor megegyeztünk?
Dean bólogatott. Sam be ment. Mi beültünk a kocsiba. A szokásos helyünkre. Dean a kormánynál , én az anyós ülésen , Tina pedig hátul középen. Pár perc múlva Sam ki jött és be ült Tina mellé a kocsiba.
-Örülök , hogy újra itt vagy.-mondta Tina mi közben a bátyára mosolygott.
-Újra együtt a mi kis csalásunk. Ha csak hétfőig is. De együtt vagyunk.-mondtam tiszta fejjel.
Dean bele taposott a gázba és el indultunk a gyönyörű hangú Chevrolet Impalával.
Folytatjuk..
Lawrence , Kansas. A nevem Joy Winchester. Van egy bátyám Dean. Mindig jól ki jöttünk szerettük egymást. Egy nagy családi házba nőttünk fel. Vagyis ameddig tudtunk. Ugyan is a házunk felégett. A rendőrök , a lakosok szinte senki nem derítette ki , hogy miért. Bár a nyomozók meghibásodott kábelekre gyanakodtak. De sajnos édesanyánk a nagy tűz vészbe meg halt. Amikor ez a tűz esett történt én még csak fél éves voltam , a bátyám pedig 5 éves volt. A továbbiakban apánkkal nőttünk fel. Na meg persze a család közeli barátjával az Ackles családdal. Tina Ackles és Sam Ackles jó testvérek. Vigyázunk egymásra. A két családnak van egy titkuk. Vadászok vagyunk. De nem vadakra vadászunk , és nem is vagyunk orrvadászok. Démonokat vadászunk le , szellemek engedünk át a túl világra. És pontosan csak mi tudjuk , hogy mi is történt az nap este amikor felégett a házunk.
22 évvel ezelőtt...
Bent feküdtem a kis ágyamba. Dean , anya és apa adtak nekem egy jó éjt puszit. Mindannyian jóéjszakát kívántak nekem majd ki mentek a szobából. Az izgő mozgó is játékaim , az altadó dalt éneklő kis kőrhinta minden el hallgatott , a villany el ment de csak az én szobámba. Valami közeledik. Valami gonosz. Aztán egy sötét , sárga szemű alak meg állt a kis ágyam mellett és mélyen rám nézett. Meg vágta a kezét és a vérét bele csöpögtette a számba. Amikor anya be jött a szobámba azt hitte , hogy apám áll fölöttem és ő próbál vigasztalni. Majd anyám le ment a lépcsőn. Meg látta apámat amit el aludt a tévé előtt. Meg rémülve kezdett el vissza rohanni hozzám. De én nem voltam túlzottan élet veszélybe. De amint anyám belépett a szobámba azonnal meg kellett halnia. A démon át szúrta valamivel a falhoz vágta majd fel tolta a plafonra.
Csak egyetlen rövid vérfagyasztó sikítás hagyta el a száját. Apám sietett fel. Hirtelen csönd lett. Anyám a plafonról holt , de még mindig gyönyör kék szemével nézett engem. Apám nem vette észre őt. De amikor meg látta , hogy a fejem mellé csöpög valami a plafonról. Látta és már tudta , hogy az vér. Apám fel nézett , majd a földre rogyott. El szőrnyülve nézte , hogy halott feleségével végzett egy démon. Hirtelen anyámból kicsapott a tűz. Apám fel kapott engem. Dean a lépcső végén várt de nem tudta mi történt. Apa belenyomott engem Dean kezébe. Elkezdett velem kifutni. Mi éppen kiértünk de akkor apánk hirtelen felkapott minket és át futott velünk az utca túl oldalára , hogy a démoni tűz ne érjen el minket. Majd végig néztük , ahogy szeretett otthonunk el ég. Acklesék oda futottak hozzánk. Velük is ugyan ez történt. De nekik nem égett fel a házuk. Mert nem is tudták , hogy a démon hozzájuk és el ment. A velem egy idős Tinával is ugyan azt tette amit velem. Így bennünk is meg van a démoni vér.
Ezekben az időkben együtt vadásztunk a démonokra. Egy család lettünk. De ez súlyos veszteségekkel járt. Sajnos Tina és Sam szüleit is elragadta a halál. Sam ekkor el ment tőlünk. Így már csak 4-en folytattuk a családi válalkozást. De olyan dolog történt ami újból mindent meg változtat.
Napjainkban...
- A jó öreg Stanford egyetem. Biztos , hogy meg találjuk Samet?-érdeklődött Tina.
- Tényleg Dean. Tudott , hogy Sam mégis melyik egyetemi épületbe tartózkodik?-kérdeztem én is Deantől.
-Háát...Abba ott.-mutatott Dean rá az egyik házra.
-Halloween party lesz.-mondta Tina.
-Honnan tudod?-kérdeztem.
Tina rá mutatott egy plakátra. És valóban. Ma este halloween buli.
-Remek. Akkor meg várjuk amíg haza jönnek.-mondta Dean.
-És addig mit csinálunk?-kérdezem.
-Például hoz hatnál nekem egy pitét.-mondta nagy mosollyal a arcán Dean.
Be esteledett. Sam és egy lány vissza mentek a lakásukba. Késő éjjel volt már amikor Dean a kocsiba meg szólalt.
-Gyerünk!
Majd kiszálltunk a kocsiból és el indultunk a ház felé.
-Na gyerünk Tina te értesz a zárakhoz. Nyisd ki.-mondta Dean majd Tina egyszerűen csak kinyitotta az ajtót.
-Ennyi.
-Ha tudtam volna...
-Tudjuk Dean. Neked is ment volna.-mondta neki nevetve.
Sötét volt bent. Körbe néztünk a házba. Egyszer csak valaki hátulról aljas módon meg támadta Deant. Sam volt az. Dean nem bántotta te mégis csak leterítette a földre Samet.
-Nyugalom kis tigris.-mondta viccesen Dean.
-Dean!! Rohadtul megijesztettél.-mondta Sam félénk hangon.
-Mert ki jöttél a gyakorlatból.-szólalt meg Tina.
Majd a fordult a kocka Sam kerekedett felülre.
-Vagy még sem.-mondtam.
-Na szállj le rólam.-mondta Dean.
-Egyáltalán mit csináltok itt?-kérdezte Sam.
-Csak egy sört kerestünk.-válaszoltam.
-Azt kérdeztem mit csináltok itt!.-mondta Sam nyugtalanul.
-Na jó rendben beszélnünk kell.-mondta Tina.
-Igen. Ott a telefon. -mondta Sam okoskodóan.
-Ha csörgök felveszed?
Majd Sam barátnője ki jött a szobából és fel kapcsolta a villanyt.
-Sam?!-mondta.
-Jess. Szia.-mondta Sam.
-Tina , Joy, Dean ő a barátnőm.
-Ő a húgod Tina?-kérdezte Jess.
-Jók a törpjeid.-mondta Dean Jessica pólójára mutatva.-Bár véleményem szerint túl jó vagy te az öcsköshöz.
-Mingyár fel veszek valamit.
-Ugyan ne fáradj.-mondtam.
-Egy kicsit el rabolnám a pasidat. Családi ügyekről van szó. De azért nagyon örültem.-mondta Tina.
-Nem. Bármit is akartok mondani előtte nyugodtan mondhatjátok.-mondta Sam közbe oda sétált Jesshez.
-Oké. .-mondta Tina majd rám nézett.
-Apa párnapja nem jött haza.
-Biztos megint csak sokat túlórázik. Majd haza fog menni.
-Most vadászni ment. És több napja nem jött haza.-mondta Dean teljes komolysággal.
Sam arcára hidegség ült. Majd meg szólalt.
-Bocsáss meg egy kicsit Jess. Ki kell mennünk.
Elkezdtünk kifele menni. Le a lépcsőn.
-Velünk kell jönnöd.-mondtam.
-Nem törhettek csak úgy be éjnek évadján és várhatjátok el , hogy veletek menjek.-vágta rögtön rá Sam-
-Úgy látom nem figyeltél az öreg eltűnt és együtt kell megtalálnunk. -mondta Tina.
-Nem emlékeztek az Emburdsti kopogó szellemre meg a démonokra Houstonba többször is eltűnt és soha nem lett semmi baja.-mondta Sam.
-De soha nem ilyen hosszú időre. Most akkor jössz vagy nem?-kérdeztem de most már nyugtalanul és idegesen.
-Nem.
-Miért nem?-kérdezte rögtön Tina.
-Mert meg fogadtam , hogy abba hagyom a vadászatot örökre.
-Ugyan nem volt könnyű dolog. De rossz sem.-mondta Dean.
-Tényleg? Amikor azt mondta apának félek a gardróbba egy 45-ös gépfegyvert nyomott a kezembe.
-Mit kellett volna tenni?-kérdeztem.
-Csak 9 éves voltam. Mondhatta például , hogy ne féljek a sötétben.
-Micsoda hülyeség még , hogy ne félj a sötétben. Más sem lehet ott te is tudod , hogy mikkel találkoztunk.-mondta Tina.
-Igen tudom. De apa meg szállottan kereste azt ami akkor végzett anyátokkal és a szüleinkkel. De azóta se talált semmit. Hát inkább végzünk minden gonosz dologgal. -mondta Sam.
-És ezzel sok emberi életet meg mentünk. -mondta Dean.
-Szerinted a szüleink és anyátok ilyen életet szántak nekünk?!-mondta Sam.
De ekkor kicsaptam az ajtót és ki mentünk.
-Fegyver használatot tanulni. Meg , hogy , hogyan kell ezüstből lövedéket önteni. Nem is gyerekkor volt ez hanem harci kiképzés.-mondta Sam.
-Na és te mit akarsz? Szép kis cukor mázas életet élni? Ezt akarod?-kérdezte Tina.
-Nem. Nem normálisat.é Biztonságosat.
-Ezért menekültél el?
-Egyetemre akartam menni. Apa mondta azt , hogy ha el megyek ne is jöjjek vissza. És így is lesz.
-Csak , hogy apa most nagy bajban van. Azis lehet , hogy már nem él Sam. Nekünk hármunknak nem fog menni.-mondtam.
-Dehogy nem.
-Hát igen. Csak nem akarjuk.-mondta Tina.
Sam vett egy nagy levegőt. Le nézett a földre. Majd egy kis idő után vissza nézett ránk.
-És mire vadászott most?-kezdett végre érdeklődni Sam.
Nem mondtunk semmit. Dean fel nyitotta a kocsi csomag tartóját. A csomag tartó tele volt fegyverekkel , sótöltetekkel ,, keresztel , szentelt vízzel és sok más kellékkel is.
-Oké. Lássuk csak hová is tehettem.-mondta Dean majd el kezdett valamit keresni.
-Amikor neki vágott miért nem ment vele valamelyikőtök is?
-Volt egy saját munkánk. Egy voodoos dolog oda lent New Orlenceban.-válaszoltam.
-Elengedett titeket egyedül egy vadászatra?
-Már 23-26 évesek vagyunk.-mondta Tina.
Dean végre meg találta a papírt amire össze voltak gyűjtve az adatok.
-Na szóval apa ezt a fekete cuccost ment ellenőrizni a Californiai Jerichoba. Úgy egy hónapja volt nézd csak.-mondta Dean majd oda adta Samnek az egyik újság cikket. - A pasi kocsiját meg találták de a pasi eltűnt már 1 hónapja semmi nyoma.
-Talán el rabolták.
-Aha. Nos itt egy újabb áprilisból , aztán decemberből , aztán 2004-ből , aztán 2003-ból , 1998-ból , 1992-ből , az elmúlt 20 évben összesen tízen.-mondta Tina.
-Mindannyian ugyan azon az 5 mérföldes út szakaszon tűntek el. És egyre gyakrabban fordult elő így apa úgy határozott , hogy utána néz. És ez úgy 3 hete volt. Azóta nem hallottunk róla ami elég gáz.-mondtam.
-És...Tegnap jött ez az üzenet.-mondta Dean.
Majd elő vett egy diktafont és elkezdte lejátszani a hangot.
---Dean , valami történni fog. Nagyon komoly a dolog. Ki kel deríteni mi ez az egész. Legyetek nagyon óvatosak. Mind veszélyben vagyunk.---
-Lehet a szalagon valami más is. -mondta Sam.
-Jó az ötlet olyan ez , mint a biciklizés. -mondta Tina mosolyogva Samnek.
-Na szóval. Lelassítottam a felvételt , levettem a a zörejeket , kivettem amit csak lehetett. -mondtam.
Ki vettem Dean kezéből a készüléket és el kezdtem vele babrálni.
---Soha. Soha nem térhetek haza.---
-Sose térhet haza!-mondta Sam.
Dean fel állt és le csukta a kocsi csomagtartóját.
-2 éve Sami. Sose zavartunk. Sose kértünk tőled semmit. -mondta Tina.
Sam rövid gondolkodás után rá vágta.
-Hát jó. Legyen. Veletek megyek. Segítek meg találni. De hétfőre vissza kell érnem. Várjatok meg itt.
-Mi lesz hétfőm?-kérdeztem.
-Hát egy..egy..interjúra kell mennem.
-Állás interjúra? Hagyd ki.-mondta Dean.
-Felvételi beszélgetés a jogi karon. Az egész jövőm ezen áll vagy bukik.
-Jogi kar.-mondta nem túl meg lepően Tina.
-Akkor megegyeztünk?
Dean bólogatott. Sam be ment. Mi beültünk a kocsiba. A szokásos helyünkre. Dean a kormánynál , én az anyós ülésen , Tina pedig hátul középen. Pár perc múlva Sam ki jött és be ült Tina mellé a kocsiba.
-Örülök , hogy újra itt vagy.-mondta Tina mi közben a bátyára mosolygott.
-Újra együtt a mi kis csalásunk. Ha csak hétfőig is. De együtt vagyunk.-mondtam tiszta fejjel.
Dean bele taposott a gázba és el indultunk a gyönyörű hangú Chevrolet Impalával.
Folytatjuk..
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)